A szavazatok újraszámlálásával és a választások lebonyolításával kapcsolatos egyéb panaszok miatt indított jogorvosati eljárások végett 10-14 napot vehet igénybe a választások végleges eredményének megállapítása - állítják a lapunk által megkérdezett szakértők. Ennek ellenére az már a választások második fordulójáról is kijelenthető, hogy az alkotmányos és törvényes rendelkezéseknek megfelelően zajlott, s a testülethez érkező számtalan beadvány ellenére nem történt olyan visszásság, amely érdemben befolyásolta volna a szavazás végeredményét - jelentette ki Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke. A végleges eredmények megállapítására azért kell mégis további másfél-két hetet várni, mert az OVB azt csak a jogorvoslati kérelmek elbírálását és az esetleges jogorvoslati eljárásokat követően állapíthatja meg.

A szavazatszámláló bizottságok minden esetben kötelesek újraszámlálni a helyben leadott voksokat, amennyiben az adott szavazókörben kevesebb mint egy százalék volt a különbség az első és második helyezett között, vagy ha a kettejük közötti különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma. Emellett a szavazatszámlálást követő 24 órán belül, jogorvoslat fomájában, ettől függetlenül is kezdeményezhető az újraszámlálás - ez már az egész választókerület eredményét érinti - a területileg illetékes választási bizottságnál. Igaz, az csak akkor köteles az újraszámlálást elrendelni, ha a kifogásoló bizonyítani tudja, hogy a szavazás kimenetelét érdemben befolyásoló tévedés vagy visszaélés történt. A testület egy napon belül köteles döntést hozni, s elutasító határozat esetén a panaszosnak is egy napja van arra, hogy a területileg illetékes bíróságon támadja meg a döntést, amelynek szintén egy napja van a végső szó kimondására. Hasonló az eljárás a kampánycsend megsértésével és a választást egyéb módon befolyásoló visszaélésekkel összefüggő panasz esetén is, azzal a különbséggel, hogy ekkor az egyes lépések között a jogszabályok háromnapos határidőt biztosítanak. A rendkívül szoros eredmények miatt a szakértők szerint valószínű, hogy számos helyen meg kell várni a procedúra lefolytatását, ami eltarthat másfél-két hétig.

Az előzetes eredmények szerint kilenc egyéni körzetben volt egy százaléknál kisebb a különbség az első és második helyezettek között, s ezen belül hat helyen az érvénytelen szavazatok számánál is kisebb volt az élen végzők közötti különbség. Ennek ellenére arról egyelőre nincsenek pontos adatok, hogy hány helyen vált szükségessé a szavazatok újraszámlálása, ugyanis az ezt tartalmazó szavazóköri jegyzőkönyveket csak ma juttatják el az Országos Választási Iroda részére.

A végleges eredmény nélkül is egyértelmű, hogy a legtöbb új képviselő MSZP-s színekben került az Országgyűlésbe, ugyanis az előzetes eredmények szerint bejutott 178 szocialista képviselő közül mindössze 91-en ültek 1998 és 2002 között is a parlamentben. Ennél jóval nagyobb személyi folytonosság figyelhető meg a Fidesz-MDF és az SZDSZ képviselői között. Így a szabad demokraták 26-ról 20 fősre csökkent frakciója 9 távozó és 5 új taggal számolhat, míg a Fidesz-MDF-nek 24 képviselője bukott el a választási megméretésen, akik helyére 42 új képviselőt sikerült bejuttatniuk a Házba. Többek között most lett - először vagy újra - parlamenti képviselő Demeter Ervin (Fidesz-MDF), Doszpot Péter (MSZP), Hende Csaba (Fidesz-MDF), Medgyessy Péter (MSZP), Zwack Péter (SZDSZ). Ezzel szemben több közismert politikusnak nem sikerült bejutnia, így a távozók között van Csurka István (MIÉP), Kupa Mihály (független), Mécs Imre (MSZP), Nikolits István (MSZP), Szűrös Mátyás (független), Sasvári Szilárd (Fidesz), Torgyán József (FKGP). Az MSZP képviselőinek cseréje érezhető leginkább a nemek arányának változásában is: 1998 és 2002 között 31, az új Országgyűlésben 35 nő foglalhat helyet, s miközben a jobboldalon az eddigi 15-ről 10-re, az SZDSZ-en belül pedig háromról kettőre csökkent a gyengébb nem képviselőinek száma, addig az MSZP 13-ról 23-ra növelte a parlamentben tevékenykedő hölgy politikusainak táborát.

Németh I. Gergely