Diákhitelügyben lezárult a versenyhivatali vizsgálat, és az eset hamarosan a versenytanács elé kerül - nyilatkozta a Világgazdaságnak Berke Barna, a versenytanács elnöke. Hozzátette: az ügyben, valamint a GVH előtt ez idő tájt napirenden lévő több más esetben egyaránt iránymutató döntés születhet a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdéskörében. Valamennyi közös vonása, hogy az érintettek elestek egy bizonyos piaci tevékenységtől, illetve abból nem kaptak részt, mégpedig - az első megítélések alapján - erőfölénnyel visszaélés okán. Az eddigi versenyhivatali elemzések azonban esetenként kétségessé teszik az erőfölénnyel való visszaélés megállapíthatóságát, de legalábbis a jogszabály új, megfelelő értelmezésére késztethetik a versenytanácsot.

Az ügyek egy részében, fejtette ki Berke Barna, a gyártó - átalakítván disztribúciós hálózatát - úgy határozott, hogy saját maga oldja meg ezentúl a termék nagykereskedelmi forgalmazását, kizárván ekképp korábbi terjesztőit a tevékenységből. A közelmúltban egy népszerű rágógumigyártó cég tért át például a direkt disztribúcióra, és hasonló törekvések tapasztalhatók némely dohányipari társaságnál is. Miközben a hoppon maradt üzletfelek erőfölénnyel visszaélést látnak e magatartásban, a gyártók arra hivatkoznak: ugyan miért ne szervezhetnék meg maguk az értékesítést, ahogy jónak látják? A versenytanács álláspontja, hogy mindaddig, amíg a gyártók között verseny folyik, amíg van versenytermék, illetve a direkt disztribúciós szisztéma miatt a fogyasztót kár, hátrány nem fenyegeti, addig erőfölénnyel visszaélés nem állapítható meg. Ez a liberális versenyjogi elbírálás érvényesült a saját értékesítésre áttérő rágógumis cég, a Wrigley esetében. A gyártó és a disztribútor versenyjogi megítélése az Európai Közösség jogában egyébként más filozófiát követ, mert ott a cél a tagállamok közötti verseny védelme is. Ez a tagok piaci "öszszegyúrását" segítő megközelítés.

Hasonló a megrendelő és a vállalkozó kapcsolatának újraértékelését megkívánó Strabag-ügy. Ebben, mint ismeretes, a cég sérelme, hogy kimaradt az autópálya-építésekből, ami részben közbeszerzési, másrészt versenyjogi problémákat vet fel. Berke Barna hangsúlyozta: a közbeszerzési vita a közbeszerzési jogra tartozik. A versenyjogi szakemberekre viszont az: erőfölénnyel visszaélés-e, ha a megrendelő - adott esetben állami cég - nem pályáztat? A versenyjog nem tesz különbséget állami és magánszektor között. Ha elfogadjuk, hogy az állam - pályáztatás híján - erőfölényével visszaélt, akkor minden privát cég elkövetheti a törvénysértést, amennyiben üzleti kapcsolataiban nem tárgyal valamennyi szóba jöhető piaci partnerrel - emelte ki az elnök. Hozzátette: mindebből még nem vonható le messzemenő következtetés a Strabag-ügy kimenetelére, hiszen annak vizsgálata még éppen csak elkezdődött.

A legbonyolultabb talán a diákhitelügy. Ebben, egyéni bejelentésre, a múlt év novemberének végén indult versenyfelügyeleti vizsgálat, erőfölénnyel való viszszaélést feltételezvén a Postabanknál kötelező számlanyitás miatt. Már akkor látható volt: nem egyszerű versenyjogi sérelemről, hanem speciális esetről, egy pénzügyi termék egyedi terjesztésének jogszerűségéről van szó. A terjesztésből, lévén egyetlen "disztribútor", mindenki más kizárt. Nincs a gyártók között verseny, és a terméknek sem versenytársa. Az erőfölénnyel viszszaélés mégsem látszik egyértelműnek, illetve megosztja a szakembereket. Berke Barna mindenesetre megfontolandónak tartja egyebek közt azt is, hogy a diákhitel mennyiben tekinthető versenypiaci árunak, és "gyártója" mennyiben vállalkozás a versenyjog szerint. A versenytanácsnak mintegy két hónapja van a határozathozatalra.

Kende Katalin