- A hivatali ranglétra fokait végigjárva, immáron elismert bankárként térhet vissza a Pénzügyminisztériumba. A vasárnapi eredmény alapján ön a pénzügyminiszteri poszt várományosa. Hol lesz a jövőben a gazdaságpolitika centruma?

- Ugyan az utolsó négy évben meglehetősen zavaros helyzet alakult ki, de az alapvető gazdaságpolitikai dokumentumok mindvégig a Pénzügyminisztériumban készültek, valamint nemzetközi fórumokon is ez a tárca képviseli az országot. Igyekszem ezt világossá tenni, és az elmúlt ciklusban részben széttagozódott struktúrát egységesíteni. Gazdaságpolitikája egyébként a kormánynak kell, hogy legyen, a Pénzügyminisztérium csupán ennek előkészítéséért felelős.

- A következő kassza elkészítése mellett nyakába szakad az idei büdzsé rendbetétele, emellett az adótörvényekben is változásokat ígért.

- Számos feladat van. A fentieken túl végigviszem az üvegzsebprogramot, meg kell alkotni a középtávú költségvetési törvényt, rendbe kell tenni az államháztartási törvényt, s el kell indítani a tőzsdefejlesztési programot. Na de az ember éppen azért vállal ilyen tisztséget, mert sok munkával és szép feladatokkal jár.

- A kampány alapján sokan az "állami monstrumok" megregulázását várják. Vegyük sorra: engedik-e a Magyar Posta további terjeszkedését, ki lesz a Postabank gazdája?

- Nem hiszem, hogy hosszú távon az államnak szüksége van olyan kereskedelmi bankra, amelynek lakossági üzletága is van. Az pedig, hogy a Magyar Posta egyfajta birodalomépítésbe kezdett és a legkülönbözőbb üzletágakban kíván részt venni, nem biztos, hogy jó irány akár a postának, akár a Postabanknak. Ezen értelemszerűen változtatni kell.

- Mi lesz a Magyar Fejlesztési Bankkal?

- Az MFB-t meg kell szabadítani a nem fejlesztési banki funkcióktól. Olyan hitelintézetre van szükség, amely az európai uniós csatlakozás időszakában képes a nagy fejlesztési projektek finanszírozását koordinálni.

- És a "nem fejlesztési banki tevékenységek" hová kerülnek?

- Nyilván mindegyiknek lesz helye a jelenlegi szervezeteknél. Persze vannak olyan funkciók is, amelyekre valószínűleg egyáltalán nincs szükség - például a futballbefektetés.

- A "szép feladatok" mellett személyi döntéseket is kell hoznia. Kik kezdhetnek csomagolni?

- Szeretném világossá tenni, hogy alapvetően csak szakmai alapon dőlhet el, hogy valaki alkalmas-e a feladata ellátására, vagy sem. Ez vonatkozik minden intézményre, állami vállalatra. Az természetesen jó lenne, ha az elkövetkező hetekben olyan típusú személyi, szervezeti döntésektől óvakodna a jelenlegi, gyakorlatilag ügyvezetőnek tekinthető kormány, amely a következő, hivatalba lépő kormány mozgásterét szűkíti.

- Együtt tud majd működni Járai Zsigmonddal, figyelembe véve azt is, hogy a jegybankelnök kifejezetten az erős forint híve?

- Először is, a jegybankelnök úr nyilatkozatai a forint árfolyamával kapcsolatosan azokat az alapelveket fogalmazzák meg, amelyeket az elmúlt időben mi is megerősítettünk. Ilyen az, hogy a forint további erősödésére nincs szükség. A végbement 15 százalékos reálfelértékelődés nagyon komoly érvágást jelent az exportőröknek, a felértékelést nyilván nem szabad tovább folytatni. A leendő kormány jó, korrekt együttműködésre törekszik a Magyar Nemzeti Bankkal. Nem is lennék partner semmilyen politikai boszorkányüldözésben. Fel sem merülhet, hogy erőszakkal megpróbáljuk lemondásra kényszeríteni az egyébként a kormánytól független intézmény vezetőjét. Ez nem csak a személyes véleményem, hanem az egész szocialista párté és nyilván a

koalíciós partneré is.

- Ugyan nem állami tulajdonú a tőzsde, elképzelései azonban lehetnek a jövőjéről.

- Még az idén szeretném végigvinni azt a tőzsdefejlesztési programot, amit az elmúlt két hónapban meghirdettünk. Hosszú távon fontosnak tartom, hogy a magyar börze a hatékony tőkeallokáció meghatározó intézményévé fejlődhessen. Nem hinném, hogy egészséges a jelenlegi rendszer, ahol a banki finanszírozás aránya a legnagyobb a tőkeellátásban. Egyébként sok vállalat van közel a tőzsdei érettséghez, ugyanakkor a bevezetés magas egyszeri költségei miatt nem vállalják ezt. A Széchenyi-terv részeként érdemes lenne segíteni ezen költségek részbeni átvállalásával.

- Arra már volt példa, hogy egy beígért adóreform elmaradjon. Az MSZP teljes reformot nem ígért ugyan, de az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mégiscsak felér vele.

- Az adózással alapvetően két alapelvet kell szolgálni, az egyik a versenyképesség javítása, a másik pedig a lakosság terheinek csökkentése, a jövedelmi helyzet javítása. Ebbe illeszkedik a fix egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése, illetve a személyi jövedelemadó terheinek csökkentése. Törekszem a bürokrácia, az adminisztráció mérséklésére is, ilyennek tekintem például a tv-előfizetési díj megszüntetését.

- Maradna a sok kedvezménnyel és kivétellel dúsított adórendszer, vagy az egyszerűsítési szándék az alapelvekre is vonatkozik?

- Részletekbe még nem tudok belemenni, de elvi alapon a kivételek, kedvezmények szűkítését, az egyszerűsítést a következő négy évben szeretnénk az előtérbe helyezni.

- Az eva mikorra érik törvénnyé?

- Januárra hatályba kell léptetni. Kiváltaná a társasági adót, az áfát, a személyi jövedelemadónak az osztalékadó ágát, illetve a cégautóadót. Az szja és a tb-járulék továbbra is a jelenlegi formában maradna. Még további alapos vizsgálatokat igényel, hogy esetleg ebbe is belenyúljunk-e.

- Ellenzékben a szocialisták gyakran bírálták a befektetési adóhitel jelenlegi konstrukcióját. Próbál-e lépni ebben ügyben?

- Elsősorban az árfolyamnyereség-adót szeretném eltörölni, ez lenne a legfontosabb lépés, a többiről, azt hiszem, még korai lenne nyilatkozni.

- Az elmúlt két hét a komplex adóelképzelések helyett inkább csak a meglévő kedvezményekre összpontosult. Folyamatosan cáfolni kényszerültek a rivális párt állítá-sait. Tegyük világossá: maradhatnak a gyermekkedvezmények?

- Természetesen maradnak. Azt ugyan hangsúlyoztuk, hogy mi nem ezeket tekintjük a családtámogatás legfontosabb elemének. Alapvetően a családi pótlék az, amely egyenlő mércével mér minden gyermeket. Tehát amit többlettámogatásként tud adni az állam, azt a családi pótlékra kell koncentrálni, nem pedig olyan eszközre, amit alapvetően a magasabb jövedelműek tudnak csak kihasználni.

- A kontinuitás kétségtelenül elegáns, de eddig idegen volt a politikától. A nyugdíjrendszer reformja például egészen más irányba fordult, mint a Horn-kormány alatt.

- Az a nyugdíjreform egy átfogó és egységes koncepció alapján készült. Nem volt értelme megbontani. Mi-

után a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat a Fidesz vezette koalíció a tervezett 8 százalék helyett 6 százalékon befagyasztotta, megnőtt a kockázata az állami garancia igénybevételének. Nyilván gondot okozhatott volna a költségvetésben. Ezért törölte el végül is az állami garanciát a parlament. Úgy vélem, vissza kell térni az eredeti alapokhoz, a 8 százalék és az állami garancia együtt működőképes. Valószínűleg érdemes visszaállítani a pályakezdők kötelező belépését is.

- Ha már a következetességnél maradunk, jelenleg is érvényes az a kormányígéret, hogy az infláció 5 százalék alá csökkenése után kamatadót szedne az állam.

- Szerintem a kamatadó bevezetésének egyelőre nem jött el az ideje.

- Az infláció nem csökken 5 százalék alá?

- Noha sok függ a nemzetközi folyamatoktól, úgy látom, hogy az idén - ahogy azt a jegybank megfogalmazta - 4,5 plusz-mínusz egy százalékpontos sávon belül lesz az infláció. A következő években tartósan 5 százalék alá szeretnénk az inflációt csökkenteni, majd pedig folyamatosan évi 1-1,5 százalékponttal tovább mérsékelni. Összességében folyamatos antiinflációt szeretnénk megvalósítani.

- Az infláció csökkentése az áfa felső kulcsának mérséklésével is elősegíthető. Ráadásul az áfaszabályokhoz mindenképpen hozzá kell nyúlni, hiszen a nulla kulcs megszüntetése uniós követelmény is.

- Az áfa alapvető konstrukciójához, illetőleg a kulcsokhoz a közeljövőben nem kell hozzányúlni. A harmonizációs kötelezettség a nulla kulcs megszüntetését jelenti, ezt a jelenlegi kormány elvállalta és nyilván végre kell hajtani, de a felső kulcs mérséklésének egyelőre nem látom lehetőségét.

- Az infláció alakulását a hatósági áras termékek ármeghatározása is befolyásolja. Az elmúlt ciklusban a kormány mindig keményen tartotta magát a tervezett inflációhoz az engedélyezett áremelések kérdésében, a Horn-kormány alatt ugyanakkor előfordult a tervezett inflációt meghaladó mértékű áremelés is. Ön milyen stratégiát választ?

- Utóbbi az elmúlt négy évben is előfordult, például a lakosság által fizetett gyógyszerek ára jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint az infláció, szerintem ilyesfajta kategorizálást nem lehet megtenni. Olyan stratégiát kell kialakítani, amely kiszámítható és stabil, azért, hogy a lakosság és a piaci szereplők számára is világos legyen, milyen elvek, szabályok mentén alakulnak az árak, és ettől függjenek a konkrét mértékek, nem pedig napi politikai elképzelések mentén, ad hoc döntésekkel. Ez utóbbi hosszú távon senkinek nem érdeke.

- A kampányban fizetett hirdetésben közölték a gázár emelésével kapcsolatos álláspontjukat.

- Ahogy ezt utoljára pénteken is mondtam, nem tervezünk lakossági gázáremelést.

- Esetleg megvásárolnák a Mol gázüzletágát? Az MFB készült erre.

- Erős kételyeim vannak amiatt, hogy az MFB-nek szabad-e ilyen tranzakciót lebonyolítania. Ahhoz, hogy a gázüzletág sorsáról dönteni lehessen, világosan kellene látni a jelenlegi helyzetet. Nem látom be, hogy a gázüzletág működtetése hosszú távon miért lenne pont olyan típusú állami feladat, mint például a honvédelem vagy a közigazgatás működtetése.

- Elkerülhetetlen, hogy foglalkozzon az autópályaügyekkel.

- Az autópálya-építés valahol költségvetési kiadás, tehát az fel fog tűnni a büdzsében - egyébként az elmúlt két évben is így lett volna helyes. Az uniós metodika szerint is kiadásként kellett volna megjeleníteni. Kiemelt kérdés és még idő kell annak felmérésére, hogy milyen típusú kötelezettségvállalások történtek. Az autópálya-építést leállítani nem szabad, de az elkövetkezőkben átlátható, nyilvános közbeszerzésen kell alapulnia. Ez minden, az új kormány által elindítandó projektnél megkérdőjelezhetetlen alapelv kell, hogy legyen.

- A Világgazdaság számítása szerint a lakástámogatás jelenlegi rendszere hosszú távon nem tartható fenn, már tíz év múlva százmilliárdokkal terhelné az éves kasszát. Az MSZP elkötelezte magát a jelenlegi forma fenntartása mellett.

- Nem szeretnénk visszavonulni a használt lakásoknál sem a támogatási rendszertől, de arra oda kell figyelni, hogy hangúlyozom: spekulációs céllal, a kedvező állami támogatású hitellehetőség megszerzésének céljából az emberek ne adják-vegyék a lakásokat, az csak a valós szükségleteket elégítse ki. Ha a normál lakásigényeket elégíti ki ez a támogatási rendszer, akkor nem hiszem, hogy finanszírozhatatlanná válna a költségvetésben.

- A választási programjuk az APEH nyomozati jogkörének megszüntetését is tartalmazza. A PM fideszes politikai államtitkára úgy fogalmazott, ennek célja az, hogy az adócsalók fellélegezzenek.

- Legfeljebb a választási kampány magyarázza az államtitkár úr kirohanását. Arra emlékeztetnék, hogy az Alkotmánybíróság is elkaszálta azt a módot, ahogyan a parlament létrehozta ezt az intézményt az APEH-en belül. Egyszerűen az Alkotmánybíróság arról szóló döntését kell végrehajtani, hogy a nyomozást vissza kell helyezni a rendőrséghez. Ettől önmagában az adócsalókkal, adóelkerülőkkel szemben a behajtás szigora semmiben sem csökkenhet.

- A következő száz napban jelentős fizetésemelést ígértek a pedagógusoknak, az egészségügyieknek és más közalkalmazottaknak. A bérkiáramlás viszont már most is magasabb, mint amennyivel a büdzsét tervezték. Év végére ebből baj lehet.

- Még nem láthatóak világosan az idei jövedelmi folyamatok, de az biztos, hogy korlátlanul és minden határon túl természetesen nem nőhetnek a lakossági jövedelmek, illetve a lakossági fogyasztás. A makrogazdasági kereteket összhangban kell tartani a külső egyensúly és a költségvetési egyensúly követelményeivel. Az elkövetkezendő hetekben végig kell nézni azt, hogy az összhangot hogyan lehet öszszehozni.

- Az államháztartás hiánya már a szocialista ígéretek nélkül is magasabb az indokolhatónál. Megpróbálja pótköltségvetés nélkül végigcsinálni az évet?

- A 2002-es költségvetést rendbe kell tenni, és nem csak azért, mert a 100 nap ígéreteire a fedezetet meg kell találni, hanem azért is, mert az elő-

irányzatok jelentős része ma már távol van a valóságtól. Gondolok itt a gyógyszerkasszára, a nyugdíjkiadásokra. A költségvetési intézmények bevételi előirányzata például 140 milliárddal alacsonyabb, mint a tavalyi teljesülés. Sajnos nem tudjuk megtakarítani, hogy ezzel részleteiben is foglalkozni kell. Hogy ezt pótköltségvetésnek fogjuk-e hívni, vagy megoldható a költségvetési törvény módosításával, erre most még nem tudok választ adni. Az biztos, hogy nagy, általános megszorító büdzsére természetesen nem készülünk.

Oláh Gábor