BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A gyermekkedvezményekről

A megkérdezettek túlnyomó többsége fontosnak tartja a gyermeket nevelő családok támogatását. A támogatás módjáról viszont erősen megoszlanak a vélemények.

A válaszadók háromnegyede szükségesnek tartja a gyermekek után járó adókedvezmények növelését, ellenkező véleménye alig több mint egyötödüknek van. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az adókedvezmények helyett inkább a családi pótlék emelésével segítsék-e a gyermekes családokat, a megkérdezettek 62 százaléka adott igenlő választ. A megkérdezettek csak-nem egyharmada (32 százalékuk) nem értett egyet a családi pótlék emelésével, további 6 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni.

A megkérdezettek relatív többsége (43 százalék) tehát egyetért azzal, hogy a kormány növelje az adókedvezményeket. Ugyanakkor helyesebbnek tartaná, ha a kormány adókedvezmények helyett a családi pótlék emelésével segítené a családokat. A megkérdezettek összesen 45 százaléka markánsan az egyik támogatási forma mellé áll: 28 százalékuk szerint növelni kellene az adókedvezmény mértékét, és nem szeretnék, ha e helyett a családi pótlékot emelné a kormány. Ennél kevesebben, a válaszadók 17 százaléka nem ért egyet az adókedvezmények növelésével, ők támogatják viszont a családi pótlék emelését.

A megkérdezett háztartások felében él kiskorú. Mivel a gyermekek után járó adókedvezmény és a családi pótlék e családokat közvetlenül érinti, véleményüket külön is érdemesnek tűnt megvizsgálni.

Az eredmények azonban csak kismértékben térnek el az öszszes aktív háztartás vizsgálata során kapott arányoktól: valamivel többen támogatják az adókedvezmények növelését a kiskorút nevelő háztartásokban, mint általában.

A kiskorút is nevelő háztartásokban a megkérdezettek 82 százaléka tartja szükségesnek a gyermekek után járó adókedvezmény növelését, és csupán 17 százalékuk ellenzi azt. Adókedvezmények helyett a családi pótlékot emelné 62 százalékuk, a válaszadók 34 százaléka viszont nem ért egyet ezzel, és 5 százalék a bizonytalanok aránya.

A fenti, ellentmondásosnak tűnő válaszok mögött az áll, hogy a társadalom - a jövedelmi különbségek erőteljes növekedésével - polarizálódott.

A különböző jövedelmi csoportokba tartozók érdekei eltérnek egymástól, esetünkben egyenesen konfrontálódnak az érdekek, így eltér a problémák kezelésével kapcsolatos véleményük is.

A döntéshozóknak számolniuk kell a különböző csoportok érdekeivel. A kutatók javaslata az, hogy a társadalmi béke, az egyensúly fenntartása érdekében kompromisszumos megoldásra célszerű törekedni, a súlypontok helyes megválasztása mellett. (VZS)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.