A megkérdezettek túlnyomó többsége fontosnak tartja a gyermeket nevelő családok támogatását. A támogatás módjáról viszont erősen megoszlanak a vélemények.

A válaszadók háromnegyede szükségesnek tartja a gyermekek után járó adókedvezmények növelését, ellenkező véleménye alig több mint egyötödüknek van. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az adókedvezmények helyett inkább a családi pótlék emelésével segítsék-e a gyermekes családokat, a megkérdezettek 62 százaléka adott igenlő választ. A megkérdezettek csak-nem egyharmada (32 százalékuk) nem értett egyet a családi pótlék emelésével, további 6 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni.

A megkérdezettek relatív többsége (43 százalék) tehát egyetért azzal, hogy a kormány növelje az adókedvezményeket. Ugyanakkor helyesebbnek tartaná, ha a kormány adókedvezmények helyett a családi pótlék emelésével segítené a családokat. A megkérdezettek összesen 45 százaléka markánsan az egyik támogatási forma mellé áll: 28 százalékuk szerint növelni kellene az adókedvezmény mértékét, és nem szeretnék, ha e helyett a családi pótlékot emelné a kormány. Ennél kevesebben, a válaszadók 17 százaléka nem ért egyet az adókedvezmények növelésével, ők támogatják viszont a családi pótlék emelését.

A megkérdezett háztartások felében él kiskorú. Mivel a gyermekek után járó adókedvezmény és a családi pótlék e családokat közvetlenül érinti, véleményüket külön is érdemesnek tűnt megvizsgálni.

Az eredmények azonban csak kismértékben térnek el az öszszes aktív háztartás vizsgálata során kapott arányoktól: valamivel többen támogatják az adókedvezmények növelését a kiskorút nevelő háztartásokban, mint általában.

A kiskorút is nevelő háztartásokban a megkérdezettek 82 százaléka tartja szükségesnek a gyermekek után járó adókedvezmény növelését, és csupán 17 százalékuk ellenzi azt. Adókedvezmények helyett a családi pótlékot emelné 62 százalékuk, a válaszadók 34 százaléka viszont nem ért egyet ezzel, és 5 százalék a bizonytalanok aránya.

A fenti, ellentmondásosnak tűnő válaszok mögött az áll, hogy a társadalom - a jövedelmi különbségek erőteljes növekedésével - polarizálódott.

A különböző jövedelmi csoportokba tartozók érdekei eltérnek egymástól, esetünkben egyenesen konfrontálódnak az érdekek, így eltér a problémák kezelésével kapcsolatos véleményük is.

A döntéshozóknak számolniuk kell a különböző csoportok érdekeivel. A kutatók javaslata az, hogy a társadalmi béke, az egyensúly fenntartása érdekében kompromisszumos megoldásra célszerű törekedni, a súlypontok helyes megválasztása mellett. (VZS)