A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Fejlesztési Bank jogállását rendező törvények módosítása is szerepel abban a csomagban, amelyet holnap nyújt be a kormány az Országgyűlésnek. László Csaba pénzügyminiszter az MNB-t érintő változásokról úgy fogalmazott: az árfolyam-politika meghatározását érintő hatáskörökkel kapcsolatban látnak szükségesnek pontosításokat a kormány és a jegybank viszonyában. Emellett szükség van arra - jelentette ki a pénzügyminiszter -, hogy a tulajdonosi ellenőrzés szerepét a működés, a gazdálkodás tekintetében visszaállítsák, ezért a felügyelőbizottság visszaállítására tesz javaslatot a parlamentnek. A Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó egyetlen cég sem kerülhetné meg a jövőben a közbeszerzést - ez az egyik legfontosabb eleme az állami pénzintézetet érintő változásoknak. Az MFB feladatköréből kikerül a vállalkozói vagyonkezelés, amit az ÁPV Rt. visz tovább. Új típusú vezetési modellt alakítanak ki, melyben két vezérigazgató dolgozna egymással párhuzamosan.

A korábbi elképzelésekkel szemben - amelyek szerint a száznapos csomaghoz kapcsolódó javaslatok jelentős részét képviselői önálló indítványként nyújtották volna be - a több jogszabályt is módosító pakk oroszlánrészét végül a kormány viszi a parlament elé. A rohammunkát érzékelteti: több képviselő úgy tudta, hogy a kormány pénteki ülését követően a hét végén megkapják az anyagot, ehhez képest azonban az előterjesztő Pénzügyminisztérium csak kedden nyújtja be az előterjesztéseket.

A törvénycsomagban szerepel: egyszeri, 19 ezer forintos juttatást kapnak a nyugdíjasok, az ígértnél egy hónappal korábban, szeptember elsejétől válik adómentessé a minimálbér, és ettől a dátumtól emelkedik ötven százalékkal a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bére is. Szintén szeptembertől vezetik be a diplomások százezer forintos minimálbérét a közszférában. Külön csomagban kerül a parlament elé a családi pótlék emeléséről és más szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat. Eszerint amellett, hogy augusztusban kéthavi családi pótlékot kapnak a jogosultak, a támogatás összegét szeptembertől húsz százalékkal emelik, januártól pedig ötven százalékkal nő az anyasági támogatás. Mint Csehák Judit, az egészségügyi, szociális és a családügyi tárca vezetője elmondta, a hosszabb távú elképzelések között szerepel, hogy a gyest, a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat a minimálbér összegéhez igazítanák, azaz nem segélyként, hanem foglalkozásért járó díjként tekintenének rá.

A program 150 milliárd forintos költségvetési igénnyel bír, és annak megvalósítását a többletbevételekből kívánja nullszaldóssá tenni a kabinet. Az adóbevételekből 250, a járulékokból 69 milliárd forinttal több folyik be a jelenlegi számítások szerint, mint az a költségvetés tervezésekor kalkulálható volt. László Csaba elmondta: az államháztartás hiányát semmiképpen nem kívánják tovább növelni, ugyanakkor immár látszik, hogy néhány "aknát" még hatástalanítani kell a költségvetésben, alapvetően az egyes ellátórendszerek, így például a gyógyszerkassza zökkenőmentes működése érdekében. Ezzel összefüggésben a 2002-es költségvetést mindenképp módosítani kellett volna. A PM-ben megindultak azok a munkálatok is, amelyek annak feltárását szolgálják: hol lehet további megtakarítási lehetőségeket találni, ahol felesleges kiadásoktól meg tudják szabadítani a büdzsét. Információink szerint idetartozik egyebek között az Orbán-kormány utolsó egy hónapjában hozott határozatok felülvizsgálata is, ám egyelőre kérdéses, hogy egyáltalán mely kötelezettségvállalások vonhatók még vissza. A kormány valamennyi minisztere vizsgálja a hatáskörébe tartozó határozatokat, a kabinet várhatóan e heti ülésén dönt ezek sorsáról.



Munkatársunktól