A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Fejlesztési Bank jogállását rendező törvények módosítása is szerepel abban a csomagban, amelyet holnap nyújt be a kormány az Országgyűlésnek. László Csaba pénzügyminiszter az MNB-t érintő változásokról úgy fogalmazott: az árfolyam-politika meghatározását érintő hatáskörökkel kapcsolatban látnak szükségesnek pontosításokat a kormány és a jegybank viszonyában. Emellett szükség van arra - jelentette ki a pénzügyminiszter -, hogy a tulajdonosi ellenőrzés szerepét a működés, a gazdálkodás tekintetében visszaállítsák, ezért a felügyelőbizottság visszaállítására tesz javaslatot a parlamentnek. A Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó egyetlen cég sem kerülhetné meg a jövőben a közbeszerzést - ez az egyik legfontosabb eleme az állami pénzintézetet érintő változásoknak. Az MFB feladatköréből kikerül a vállalkozói vagyonkezelés, amit az ÁPV Rt. visz tovább. Új típusú vezetési modellt alakítanak ki, melyben két vezérigazgató dolgozna egymással párhuzamosan.
A korábbi elképzelésekkel szemben - amelyek szerint a száznapos csomaghoz kapcsolódó javaslatok jelentős részét képviselői önálló indítványként nyújtották volna be - a több jogszabályt is módosító pakk oroszlánrészét végül a kormány viszi a parlament elé. A rohammunkát érzékelteti: több képviselő úgy tudta, hogy a kormány pénteki ülését követően a hét végén megkapják az anyagot, ehhez képest azonban az előterjesztő Pénzügyminisztérium csak kedden nyújtja be az előterjesztéseket.
A törvénycsomagban szerepel: egyszeri, 19 ezer forintos juttatást kapnak a nyugdíjasok, az ígértnél egy hónappal korábban, szeptember elsejétől válik adómentessé a minimálbér, és ettől a dátumtól emelkedik ötven százalékkal a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bére is. Szintén szeptembertől vezetik be a diplomások százezer forintos minimálbérét a közszférában. Külön csomagban kerül a parlament elé a családi pótlék emeléséről és más szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat. Eszerint amellett, hogy augusztusban kéthavi családi pótlékot kapnak a jogosultak, a támogatás összegét szeptembertől húsz százalékkal emelik, januártól pedig ötven százalékkal nő az anyasági támogatás. Mint Csehák Judit, az egészségügyi, szociális és a családügyi tárca vezetője elmondta, a hosszabb távú elképzelések között szerepel, hogy a gyest, a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat a minimálbér összegéhez igazítanák, azaz nem segélyként, hanem foglalkozásért járó díjként tekintenének rá.
A program 150 milliárd forintos költségvetési igénnyel bír, és annak megvalósítását a többletbevételekből kívánja nullszaldóssá tenni a kabinet. Az adóbevételekből 250, a járulékokból 69 milliárd forinttal több folyik be a jelenlegi számítások szerint, mint az a költségvetés tervezésekor kalkulálható volt. László Csaba elmondta: az államháztartás hiányát semmiképpen nem kívánják tovább növelni, ugyanakkor immár látszik, hogy néhány "aknát" még hatástalanítani kell a költségvetésben, alapvetően az egyes ellátórendszerek, így például a gyógyszerkassza zökkenőmentes működése érdekében. Ezzel összefüggésben a 2002-es költségvetést mindenképp módosítani kellett volna. A PM-ben megindultak azok a munkálatok is, amelyek annak feltárását szolgálják: hol lehet további megtakarítási lehetőségeket találni, ahol felesleges kiadásoktól meg tudják szabadítani a büdzsét. Információink szerint idetartozik egyebek között az Orbán-kormány utolsó egy hónapjában hozott határozatok felülvizsgálata is, ám egyelőre kérdéses, hogy egyáltalán mely kötelezettségvállalások vonhatók még vissza. A kormány valamennyi minisztere vizsgálja a hatáskörébe tartozó határozatokat, a kabinet várhatóan e heti ülésén dönt ezek sorsáról.
Munkatársunktól
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.