A Coca-Cola talán megtörheti a jeget az USA-ban

Az Egyesült Államokban továbbra is erős az ellenállás a nemzetközi számviteli szabványok (IAS) átvételével szemben. A közelmúltban a szenátusban a javaslatok ellenzőinek még sikerült megakadályozniuk, hogy a társaságoknak a részvényopciókat költségként kelljen leírniuk, de a kérdés nem került le a törvényhozás napirendjéről. A Coca-Cola önkéntes kezdeményezése pedig, amelyhez azért más cégek is társultak már, lassanként átbillentheti a mérleg nyelvét.

Korábban csak a Boeing és a Winn-Dixie Stores Inc., egy floridai élelmiszer-árusító lánc volt a nagyobb társaságok közül az, amely a beszámolóiban levonta a részvényopciók értékét a kimutatott nyereségből. A jelenlegi szabályok szerint a vállalatoknak nem kell költségként kezelni az opciókat, de beszámolóikban lábjegyzetben meg kell említeniük, hogyan hatnának a profitra.

Számos amerikai szakértő mellett a FASB, a vállalati könyvvizsgálói szabályok kidolgozására létrehozott magáncsoport is már a 90-es évek eleje óta javasolta a változásokat, ám mindeddig az amerikai magánszféra csaknem egységes frontot alkotott velük szemben. Jelenleg ugyanis az előny kettős: nemcsak hogy nem kell az opciók költségét (a bérektől eltérően) azok biztosításakor levonni a nyereségből, de amikor élnek a joggal, a vállalat adólevonási lehetőséghez jut.

Ennek azonban a befektetők számára következményei vannak. "Felhígítják" a befektetői részvények valós értékét, ráadásul arra ösztönzik a vállalatvezetőket, hogy rövid távú részvénypiaci nyereségre törekedjenek akkor is, ha hosszú távon ez nem előnyös a vállalat számára. Talán érthető, hogy a számviteli változtatások egyik fő szorgalmazója az a Warren Buffett (Amerika egyik leggazdagabb embere), aki egyben a Coca-Cola egyik főrészvényese is. Ugyanúgy a The Washington Post Co., amely másodikként jelentette be a napokban, hogy a jövőben költségként kezeli az opciókat. Mellettük már a Pfizer Inc., a Target Corp., valamint a Colgate-Palmolive Co. is fontolgatja a lépést.

Az Amerikában csak Coke-ként emlegetett üdítőgyártó vezetői szerint a változás hozzájárulhat ahhoz is, hogy jobban gazdálkodjanak a kompenzációs juttatásokkal. Douglas Daft, a cég elnöke és vezérigazgatója pedig bizakodva jelentette ki, hogy mostantól a bevételeik pontosabban tükrözik majd a gazdasági realitásokat.

A nagyságrendeket jól tükrözi, hogy a Coke 2002-es részvényopciós terve 120 millió szelvény juttatását helyezi kilátásba, ami a vállalat piacra dobott papírjainak 4,8 százaléka. Az elmúlt évben a Coke öt legfelsőbb vállalati vezetője 3,72 millió részvényopcióhoz jutott (ebből 1 milliót kapott Daft), a cég 38 ezer dolgozója közül pedig 8200-an részesültek ebben a juttatásban.

Természetesen amennyiben az opciókat kiadásnak tekintik, az csökkenti a nyereségességet, és kihatással lehet az árfolyamokra is. A Coke-nál viszont azzal érvelnek, hogy mivel nincs tényleges pénzáramlás, így a lépés nem igazán hat majd ki az árfolyamokra sem. A Coke döntése ugyanakkor számos vállalatot felbosszantott, amelyeknél most azt hangoztatják, hogy éppen az üdítőital-gyártó volt az egyik cég, amely azt szorgalmazta: engedjék meg a részvényeseknek, hogy szavazhassanak a részvényopciós tervekről. Cserébe pedig járuljanak hozzá ahhoz, hogy ezeket nem ismerik el költségként.

Miközben pedig tovább folyik a harc annak érdekében, hogy az amerikai kongresszus állítson fel egységes szabályozókat, s így egyetlen vállalat se érezze büntetésnek a nagyobb átláthatóságot a vetélytársaival szemben, azok a vállalatok, amelyeknek a nyereségére kiemelten nagy hatással vannak a részvényopciók, továbbra is megpróbálnak szembehelyezkedni a szigorításokkal.

Nem véletlen, hogy a számviteli változásra eddig csupán a hagyományos "régi" gazdaságokhoz kötődő cégek szánták el magukat. A technológiai vállalkozások mereven ragaszkodnak az opciók kedvezményes elbírálásához a jövőben is.

Álláspontjuk érthetőbbé válik, ha arra gondolunk, hogy a Microsoft Corp.-nak például a június 30-án befejeződött 2001-es pénzügyi évben, amennyiben kiadásként kezelte volna részvényopciós programjait, a profitja csak 5,1 milliárd dollár lett volna a beszámolójában szerepeltetett 7,3 milliárd helyett, azaz 30 százalékkal kevesebb. Számos technológiai vállalat számára pedig egy ilyen változás a profit egészét felemésztené.