Kedvező magyar forgalomarányos nyereség
A német kutatók vizsgálatába bevont 18 európai ország között a magyar cégek adózás utáni forgalomarányos nyereségrátája a 8. legmagasabb 2000-ben. Kedvezőbb a kép, ha közvetlenül a profithányadosokat hasonlítjuk öszsze: e szerint a 3,8 százalékos átlagos magyar forgalomarányos nyereség jóval közelebb van a lista elején jellemző 4-4,5 százalékos értékekhez (az éllovas írek kiugró, 10,2 százalékos teljesítményét leszámítva), mint a lajstrom végén található 2-2,5 százalék körüli mutatókhoz. Az országonkénti átlagok ama cégek adatain alapulnak, amelyek éves forgalma 2000-ben elérte az egymillió eurót (2000-es éves átlagárfolyamon a 260 millió forintot).
A német kutatók mindazonáltal felhívják a figyelmet, hogy a 2000-es esztendő a korábbi évekhez képest kiugróan magas profitokat hozott számos országban, a közép- és kelet-európai rendszerváltó országok körében például Szlovéniában. Szerintük részben erre vezethető vissza a délszláv állam térségbeli első helye, s Ausztria jó helyezése is. Feltűnő ugyanakkor, hogy Magyarországon a forgalomarányos átlagprofit számottevően megelőzte a gazdasági fellendülési ciklusnak 2000-ben még csak az elején tartó Csehországét, s még jobban a már leszálló ágba kerülő Lengyelországét. Az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) Nagy-Britannia és Hollandia esetében is a korábbi években tapasztalt jó üzleti teljesítmény kifulladásával magyarázza a visszaesést. Az országos átlagok mögött természetesen nagy a szórás: az átlagosan 2,4 százalékos forgalomarányos nyereséget felmutató Németországban például minden harmadik cég 5 százalékos vagy annál is magasabb profitrátával büszkélkedhet, míg minden tizedik esetében 5 százalék vagy annál is nagyobb a veszteség. A kutatók arra nem tértek ki, hogy a különféle adótrükkök miként befolyásolják a kimutatott forgalomarányos nyereséget.
