Lejárt a kisebbségek határideje
Várhatóan csütörtökre készül el annak összegzése, hány településen kezdeményezték az ott élő nemzetiségek helyi kisebbségi önkormányzati választás megrendezését az október 20-ai helyhatósági választásokkal egy időben - közölte lapunkkal Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője. A köztársasági elnök július 12-én tűzte ki az önkormányzati választások időpontját, s azután a nemzetiségeknek tíz nap állt rendelkezésre a helyi kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezésére.
Ehhez minden településen legalább öt, azonos nemzetiségi csoporthoz tartozó ember kellett. Azokon a településeken, ahol ennek lejártáig nem éltek a kezdeményezés jogával, már biztosan nem alakulhat helyi kisebbségi önkormányzat. Mindenesetre éppen a szűkös határidő miatt, amelybe négy munkaszüneti nap is beleesett, az OVI vezetője intézkedett arról, hogy a helyi választási irodákban (a helyi sajátosságokhoz igazodva) szervezzenek ügyeletet a kezdeményezések befogadására.
Ugyanakkor továbbra is megoldatlan az a jogszabályokból fakadó probléma, hogy - önmagát valamelyik kisebbség tagjának nyilvánítva - gyakorlatilag bárkiból lehet kisebbségi jelölt, illetve, hogy minden választó megkapja a kisebbségi választási szavazólapot is. Mindenesetre az ökormányzati választásokkal egy időben már ismertek lesznek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, a nemzeti kisebbségek számára és megoszlására vonatkozó új adatok is. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal adatai szerint jelenleg mintegy 1300 helyi kisebbségi önkormányzat működik az országban.
A testületek több mint felét a cigány közösség hozta létre, amelyet a németek (270), a szlovákok (75), majd a horvátok (74) követnek. A fővárosban a kisebbségek nemcsak kerületi, hanem fővárosi szintű érdekképviseletet is alakíthatnak, ám a legnagyobb számú csoportot alkotó romáknak jelenleg pont Budapesten nincs működő önkormányzatuk. (VG)
