Huszonöten Szalonikiben

A konvent által eddig elért eredményt a zárónyilatkozat végül úgy minősítette, mint ami jó alap a kezdéshez az őszi kormányközi reformkonferencián. Az állam- és kormányfők egyúttal felkérték az EU soros elnökségét júliustól ellátó olasz kormányt, hogy októberre hívja össze az újabb - az alkotmánytervezettel kapcsolatban döntéshozatali jogosítványnyal bíró - kormányközi konferenciát. Arra is bátorították Rómát, hogy dolgozza ki részletesen az általa nemrég felvetett, nagyszabású beruházási program tervét, amely az EU gazdaságának élénkítését szolgálná.

Magyar részről Medgyessy Péter úgy vélte, hogy "a munka javát a konvent sikeresen elvégezte", de vannak nyitott kérdések is, amelyek kapcsán konkrét magyar észrevételek és igények maradtak még az asztalon. Ilyen mindenekelőtt az a törekvés, hogy a kisebbségek kollektív jogaira is legyen utalás a leendő uniós alkotmányban. Medgyessy felvetését felszólalásában a görög elnökség, valamint Jacques Chirac is támogatta. A francia elnök utóbb sajtóértekezletén is kitért a témára, és megerősítette: arra kérte a magyar kormányfőt, hogy rövid feljegyzésben vázolja vonatkozó észrevételeit, amely alapján a kérdést majd megvizsgálják, hogy a kormányközi konferencia végére lehetőleg szülessen valamilyen megoldás.

A konvent munkája kapcsán Medgyessy megerősítette azt az igényt, hogy valamennyi tagország azonos jogokkal bíró európai bizottsági taggal rendelkezhessen. Felvetette azt is, hogy a szavazati eljárásban a többségi küszöbszint meghúzásakor a közepes országoknak kedvezőbb megoldásra kell törekedni.

A csúcstalálkozónak az uniós alkotmány kérdéséről folytatott vitáján kitűnt, hogy német, olasz és francia részről lényegében elégedettek a Valéry Giscard d'Estaing által előterjesztett tervezettel. Spanyol és lengyel részről viszont erőteljesen kiálltak a mai szavazati arányok megőrzése mellett, szorgalmazva a kereszténység és Isten megemlítését az alkotmány preambulumában. A kisebb országok többsége láthatóan ragaszkodott annak az elvnek a megőrzéséhez, miszerint minden tagállamnak biztosítani kell a teljes jogú bizottsági tag jelölésének lehetőségét, míg a minősített többségű döntéshozás kiterjesztése kapcsán továbbra is áll a brit ellenkezés az adózás, a kül- és védelempolitika, a határvédelem, valamint a szociálpolitika esetében.

A csúcs résztvevői a bel- és igazságügyi téma vitájánál sürgették a közös európai menekültügyi rendszer létrehozásához szükséges jogszabályok elfogadását az év végéig. Egyelőre lekerült viszont a napirendről az a brit törekvés, hogy EU-területen kívül hozzanak létre befogadó táborokat az unióban menedéket kérő személyek számára.