Visszaélések a vállalati szférában

A vállalatok 37 százaléka vált különféle gazdasági visszaélések áldozatává az elmúlt évben - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) gazdasági bűnözést szondázó felméréséből. A szervezet szerint a csalás és a vagyontárgyak hűtlen kezelése a leggyakoribb visszaélés, s leginkább azok a nagyvállalatok a veszélyeztetettek, amelyeknek több mint ezer munkatársa van egy országban. A legnagyobb kockázattal a pénzintézeteknek, a biztosítóknak, valamint a távközlési cégeknek kell számolniuk. A károsult vállalatok aránya a 2001-es felméréshez képest Nyugat-Európában 29-ről 34, Kelet- és Közép-Európában 26-ról 37 százalékra nőtt, igaz, ez részben az átláthatóságra és a vállalkozások jobb informáltságára utal.

Bár a PwC a Magyarországra vonatkozó részletes eredményeket csak ősszel teszi közzé, tudható, hogy a sikkasztások száma idehaza hosszú ideje évi 5 ezer körül van, a csalások száma pedig évi 20 és 120 ezer között mozog, meglehetősen hektikus ingadozást mutatva. Igaz, a visszaélések jelentős része esetén magánszemélyek a károsultak. A hazai vállalkozások esetében speciális táptalajt jelent a cégeket sújtó viszszaélésekhez a jogszabályi háttér kiforratlansága. A megkérdezett szakértők szerint az eddigi változtatások ellenére a készülő új büntető törvénykönyvben teljesen át kell írni a gazdasági bűnözéssel foglalkozó fejezetet. További problémát jelent az üzleti erkölcs kiforratlansága, amelynek hiányában jó külső szabályozás esetén sem lehet a visszaélések számának csökkenésére számítani.

A PwC szerint nemzetközi összehasonlításban az átlagos kárérték meghaladja a 2,2 millió dollárt, ennek ellenére a vállalatok alig több mint fele biztosította magát csalások ellen. Arról nincsenek pontos adatok, hány magyar cég keresi fel a biztosítókat kifejezetten visszaélésektől tartva, de idehaza is van mód erre is kiterjedő speciális biztosítások kötésére. A cégen belüli bűncselekményekkel szemben a menedzserfelelősség-biztosítás adhat védelmet, míg a külső viszszaélések ellen a hitelbiztosítás jelenthet segítséget. Az utóbbi esetén a biztosító a biztosítási eseményeket több szempontból csoportosítja, s a kereskedelmi-gazdasági kockázatok között, a csőd és a felszámolás mellett a nemfizetés esete is szerepel - közölte Orosz György, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. marketingfőosztályának vezetője. Ez olyan esetekben nyújthat védelmet, ha valamelyik megrendelő visszaélés szándékával nem fizet egy már teljesített szolgáltatás, vagy leszállított áru után.

Ekkor a türelmi idő eltelte után megtérítik a vállalkozás kárát, ám a biztosító a kockázatelbíráláskor a leendő biztosított üzleti partnereit is megvizsgálja, s irreális kockázat esetén nem ad hitellimitet a vevőre, azaz nem tanácsolja az úgynevezett nyitva szállítást és javasolja, hogy az ügyfél valamilyen biztosítékot kérjen partnereitől a fizetésre - tette hozzá Orosz György.