EU-szerb válság cukorügyben

Szerbia számára hosszú távú következményei lehetnek az EU-val kötött preferenciális vámegyezmény Brüsszel általi felmondásának. A délszláv államból - mint az korábban ismertté vált - jelentős tételekben és drágán szállítottak a tagállamokba szerbiai eredetű termékként olyan cukrot, amelyet részint az uniótól vettek szubvencionált árakon, részint pedig más, nádcukortermelő államoktól szereztek be olcsón.

Az eljáráson a Bécsben megjelenő Die Presse szerint 100 millió euró nyereség képződött. A reexporthoz szerbiai cukorgyárakban csomagolták újra az édesítőszert, ennek tényét azonban az ügyben vádolt "kormány közeli" vállalkozó, Miodrag Kosztics tagadja, arra való hivatkozással, hogy az eljárás az uniós cukorlobbi műve.

Brüsszel Belgrád iránti bizalmának elvesztését nagyon nehéz lesz helyreállítani, vé-lik a megfigyelők, hiszen az Európai Unió közismert szigoráról. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a csalás körülményeit Szerbia nem tudta feltárni, ráadásul a vámszervei is gyanúba keveredtek, amelyek állítólag szemet hunytak olyan viszszaélések felett, amelyeket a társköztársaság, Montenegró különlegesen alacsony külső vámtételeinek kihasználásával hajtottak végre.

A két köztársaság szövetsége egyébként is jobbára csak papíron létezik, ami azt jelenti, hogy hatékonyan működtethető közös intézményeknek - például vámrendszernek - még híre sincs, jegyzik meg a térséget ismerő szakemberek. Emellett virágzik a korrupció olyan területeken, mint például a rádiófrekvenciák eladása, engedély nélkül emelt épületek legalizálása, a pénzmosás vagy a fegyverexport.