Lassú bosnyák privatizáció
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA napokban három cég részleges tőzsdei privatizációja zajlott le sikeresen a boszniai szerb köztársaságban. A Rotas szállítóvállalat 30 százaléka az induló ár közel nyolcszorosáért, 400 ezer bosnyák márkáért (163 ezer euró) kelt el, a Standard bútorgyár hasonló részesedéséért 320 ezer márkát fizettek, míg a Panafleks csőgyár valamivel több mint ötöde induló áron, 137 ezer márkán cserélt gazdát. A Reuters adatai szerint további hét meghirdetett vállalat iránt nem volt érdeklődés. Szeptember közepén további hat helyi társaság kisebbségi részesedése kerül kalapács alá.
A bosznia-hercegovinai magánosítás üteme mindazonáltal olyan lassú, hogy a nemzetközi közösség ottani főképviselője, a brit Paddy Ashdown nemrég elfogadhatatlannak minősítette azt. Két évnyi privatizáció után is csupán a kisebb vállalatok eladása terén tapasztalható jelentősebb eredmény: a bosnyák-horvát föderációban 80, a szerb országrészben 55 százalék ezen vállalkozások eladási mutatója. A nagyobb, stratégiai fontosságúnak ítélt társaságokat azonban mindkét országrész vezetése óvja, mivel ezekből komoly pénzeket húznak ki a politikai pártok - mutat rá az Economist Intelligence Unit.
A boszniai szerb köztársaságban a 63 stratégiai cég közül eddig csupán 25 került privatizációra, és köztük egyetlen energetikai, távközlési, vízszolgáltató, olaj- vagy gázipari cég sem szerepel. A külföldi szakértők az országrész privatizációs törvényének az idén tavasszal elfogadott módosításait is elégtelennek ítélik. A bosnyák-horvát oldalon sem sokkal jobb a helyzet: a szarajevói parlament a privatizáció gyorsítását célzó világbanki kölcsön elfogadáshoz is csak több éves huzavona után járult hozzá. Miután ez az májusban végre megtörtént, megnyílt az út tucatnyi nagyvállalat - például a Bosna Air légitársaság - eladásához.
