Átalakuló intézményrendszer

A törvénymódosítás fontos része a regionális fejlesztési tanácsok működésének új szabályozása, illetve a régiók megerősítése. Ennek alapvető eleme a feladatok és a jelenleg a minisztériumok által kezelt források érdemi decentralizációja, valamint a térségi szemléletű önkormányzati együttműködés erősítése. Az uniós csatlakozás után a régiók kulcsszerepet játszanak majd az ország fejlődését előmozdító stratégiai kérdésekben, többek között a meglévő, jelentős területi különbségek kiegyenlítésében. Ezért lényeges, hogy a fejlesztésekről és a pénzek elosztásáról az érdemi döntések is ott szülessenek - mutatott rá az NTH elnöke. A javaslat szerint a megyei területfejlesztési tanácsok jelenlegi feladataik közül azokat tartják meg, amelyek nem kapcsolódnak a források elosztásához, például intézményfenntartó és

-fejlesztő tevékenységet folytatnak, illetve koordinálják a kistérségekben folyó fejlesztések előkészítését.

A törvény kiemelt szerepet szán a legkisebb összetartozó területi egységeknek, a kistérségeknek. Új szervezetként jönnek létre a kistérségi területfejlesztési tanácsok. Alapvető feladatuk lesz többek között az adott térségre vonatkozó koncepciók, programok kidolgoztatása és elfogadása. Emellett pályáznának a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó forrásokért, valamint véleményeznék a különböző támogatásokat igénylő helyi beruházásokat. A szakmai háttér biztosítása érdekében létrehozzák a kistérségi szolgáltatóirodákat is, amelyek a területfejlesztési tanácsok munkaszervezetei lesznek.

Az új intézményrendszer kialakítása mellett annak működőképességét is biztosítani kell, ezért a jövő évi költségvetés döntő jelentőségű lesz - fejtette ki Kovács Flórián László, aki szerint a készülő 2004. évi büdzsé hosszabb időre határozza meg a területfejlesztés perspektíváit.