A földvédelmi járuléknál minimális összeget vezetne be, a talajvédelmi bírságnál pedig megváltoztatná a számítási módszer alapját az agrártárca - áll a termőföldről szóló törvény módosítási koncepciójában. A korrekciók a jelenleginél nagyobb fizetési kötelezettséget rónának a földhasznosítókra. A jogszabály módosítása azért kerül napirendre, mert a csatlakozási megállapodás értelmében a jövő májusi belépés napjától Magyarországnak földvásárlási lehetőséget kell biztosítania azon uniós állampolgárok számára, akik legkésőbb 2001. április 30. óta életvitelszerű agrártevékenységet folytatnak nálunk. A módosítási "kényszert" használná fel az FVM, hogy a jogszabályt több más ponton is megváltoztassa.
A minimális földvédelmi járulék bevezetésére azért lenne szükség, mert a ma kiszabható összeg számos esetben olyan kicsi, hogy nincs visszatartó ereje - érvel a minisztérium. Ma az aranykorona-érték (AK) 4-16 000-szeresét kell fizetni egyszeri földvédelmi járulékként, ha a gazdák a termő-, illetve a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket más célra hasznosítják. Többször előfordul, hogy a megállapított összeg csak néhány száz forintot tesz ki. Ezért a tárca a járulék minimális nagyságát 10 ezer forintban állapítaná meg. Ennek megfelelően változna a földvédelmi bírság legkisebb mértéke: mivel e címen általában a járulék háromszorosa róható ki, a minimális bírság 30 ezer forintra nőne.
A minisztérium szerint változtatni kell a hektárra vetített talajvédelmi bírság számítási módszerén is, mivel a földtörvényben rögzített metódus az étkezési búza garantált árához kötődik, holott ilyen piacszabályozási eszközt Magyarország nem működtet. Ezért a tárca a garantált árat intervenciós árral váltaná fel, amely a 2003-2004-es gazdasági évben 101,31 euró lesz tonnánként. Lényegében ez a módosítás is a bírság növekedését vonná maga után, mivel a korábbi években a garantált ár sokkal alacsonyabb volt a mindenkori piaci árnál, míg a gabonatermelési szempontból kedvezőbb feltételeket kínáló intervenciós ár jobban megközelíti azt.
Az FVM a földtörvény-módosítást felhasználná arra is, hogy ismét korrigáljon a termőföldekre vonatkozó elővásárlási szabályozáson. Ismert, az Orbán-kormány a családi gazdaságok megerősítésére 2001-ben állított fel új sorrendet, amelyet a Medgyessy-kabinet - a haszonbérlőket, illetve a jogi személyek tulajdonosait helyezve a rangsor elejére - tavaly változtatott meg. Ezért az agrártárca most hangsúlyozza, hogy ezúttal csak kisebb módosítások jöhetnek szóba, különben jogbiztonsági gondok vetődhetnének fel.
A minisztérium ezentúl nem tenne különbséget a helyben lakók és a helyben lakó szomszédok között az elővásárlási sorrendben, mivel a még egyeztetés alatt álló koncepció szerint ezt a két csoportot a gyakorlatban egyébként is nehezen lehet elválasztani egymástól. További módosításként az elővásárlási rangsort nem kellene alkalmazni a közös tulajdonban lévő táblák egy-egy részletének eladásakor, hogy a birtokkoncentrációt gyorsítani lehessen. Nem vonatkozna a sorrend azokra az esetekre sem, amikor a tulajdonosok a földért életjáradék program keretében az államnak értékesítik földjeiket. Az állam ma a negyedik helyen szerepel az elővásárlási rangsorban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.