A földvédelmi járuléknál minimális összeget vezetne be, a talajvédelmi bírságnál pedig megváltoztatná a számítási módszer alapját az agrártárca - áll a termőföldről szóló törvény módosítási koncepciójában. A korrekciók a jelenleginél nagyobb fizetési kötelezettséget rónának a földhasznosítókra. A jogszabály módosítása azért kerül napirendre, mert a csatlakozási megállapodás értelmében a jövő májusi belépés napjától Magyarországnak földvásárlási lehetőséget kell biztosítania azon uniós állampolgárok számára, akik legkésőbb 2001. április 30. óta életvitelszerű agrártevékenységet folytatnak nálunk. A módosítási "kényszert" használná fel az FVM, hogy a jogszabályt több más ponton is megváltoztassa.

A minimális földvédelmi járulék bevezetésére azért lenne szükség, mert a ma kiszabható összeg számos esetben olyan kicsi, hogy nincs visszatartó ereje - érvel a minisztérium. Ma az aranykorona-érték (AK) 4-16 000-szeresét kell fizetni egyszeri földvédelmi járulékként, ha a gazdák a termő-, illetve a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket más célra hasznosítják. Többször előfordul, hogy a megállapított összeg csak néhány száz forintot tesz ki. Ezért a tárca a járulék minimális nagyságát 10 ezer forintban állapítaná meg. Ennek megfelelően változna a földvédelmi bírság legkisebb mértéke: mivel e címen általában a járulék háromszorosa róható ki, a minimális bírság 30 ezer forintra nőne.

A minisztérium szerint változtatni kell a hektárra vetített talajvédelmi bírság számítási módszerén is, mivel a földtörvényben rögzített metódus az étkezési búza garantált árához kötődik, holott ilyen piacszabályozási eszközt Magyarország nem működtet. Ezért a tárca a garantált árat intervenciós árral váltaná fel, amely a 2003-2004-es gazdasági évben 101,31 euró lesz tonnánként. Lényegében ez a módosítás is a bírság növekedését vonná maga után, mivel a korábbi években a garantált ár sokkal alacsonyabb volt a mindenkori piaci árnál, míg a gabonatermelési szempontból kedvezőbb feltételeket kínáló intervenciós ár jobban megközelíti azt.

Az FVM a földtörvény-módosítást felhasználná arra is, hogy ismét korrigáljon a termőföldekre vonatkozó elővásárlási szabályozáson. Ismert, az Orbán-kormány a családi gazdaságok megerősítésére 2001-ben állított fel új sorrendet, amelyet a Medgyessy-kabinet - a haszonbérlőket, illetve a jogi személyek tulajdonosait helyezve a rangsor elejére - tavaly változtatott meg. Ezért az agrártárca most hangsúlyozza, hogy ezúttal csak kisebb módosítások jöhetnek szóba, különben jogbiztonsági gondok vetődhetnének fel.

A minisztérium ezentúl nem tenne különbséget a helyben lakók és a helyben lakó szomszédok között az elővásárlási sorrendben, mivel a még egyeztetés alatt álló koncepció szerint ezt a két csoportot a gyakorlatban egyébként is nehezen lehet elválasztani egymástól. További módosításként az elővásárlási rangsort nem kellene alkalmazni a közös tulajdonban lévő táblák egy-egy részletének eladásakor, hogy a birtokkoncentrációt gyorsítani lehessen. Nem vonatkozna a sorrend azokra az esetekre sem, amikor a tulajdonosok a földért életjáradék program keretében az államnak értékesítik földjeiket. Az állam ma a negyedik helyen szerepel az elővásárlási rangsorban.