BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jöhet az exportengedélyezés

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

Engedélykötelessé válhat a közeljövőben a búza- és a kukoricakivitel az idei rendkívüli szárazság nyomán. Értesüléseink szerint az FVM vizsgálja az adminisztratív beavatkozás lehetőségét, de egyelőre kivár az intézkedéssel, mivel a kiviteli korlátozás jelentős ágazati érdekütközéssel járna. (A döntést az is késlelteti, hogy Mészáros Gyula menesztése után még nincs új közigazgatási államtitkára a tárcának.) Az exportnehezítés nem kedvezne a gabonatermelőknek és -kereskedőknek, jót tenne viszont a további árudrágulástól tartó malmoknak, pékeknek és takarmányfeldolgozóknak.

Az FVM az elmúlt hetekben elsőként egy exportregisztrációs rendszer bevezetését vette fontolóra, amelynek keretében a kiszállítóknak előre be kellett volna jelenteniük kiviteli szándékaikat (VG, 2003. szeptember 8.). Ma már viszont szakértők szerint e megoldásnak semmi értelme nem lenne, mivel egyértelműen kiderült, hogy alig akad exportálható árualap. Lapunk úgy értesült, hogy a kiviteli engedélyezés mellett az FVM-ben felmerül az úgynevezett kiegyenlítő befizetés (lefölözés) alkalmazási lehetősége is. Végső soron pedig ágazati szakértők szerint a teljes exportstop elrendelése is szóba jöhet, bár ezt komoly uniós és egyéb egyeztetéseknek kellene megelőzniük. Ezért ma az engedélyezési rendszer bevezetése látszik a legkézenfekvőbbnek - állítják.

A 2,9 millió tonnás idei búzatermésből már egyáltalán nincs kivihető árualap, miközben a malmoknál egyelőre 2-2,5 hónapnak megfelelő búzamennyiség hiányzik - tudtuk meg Lakatos Zoltántól, a kereskedőket és a feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség elnökétől. Ágazati konszenzus látszik kialakulni abban is, hogy takarmánykukoricából csak 4,8 millió tonna körüli mennyiséget arathatnak le a gazdák. Ez szintén minimális mértékben, legfeljebb 200-300 ezer tonnával haladná meg a 4,5 millió tonna körüli éves belföldi szükségletet.

Ennek megfelelően a termelői telephelyi kukoricaárak már átlépték a lélektaninak tartott, 30 ezer forintos tonnánkénti mértéket, és 34-35 ezer forintos árszintet tükröznek a Budapesti Árutőzsde november-decemberi jegyzései is. Guba Mihály, a szövetkezeti érdekképviselet gazdálkodói tagozatának elnöke szerint a gabonatermelők azt szeretnék, ha az agrártárca kiviteli korlátozás helyett kamattámogatást nyújtana a takamányfelhasználóknak a vásárláshoz felvett hitelekhez. Így jobban el lehetne érni, hogy a hazai igényekhez szükséges árukészlet biztosan az országban maradjon - szögezte le.

A kukoricatermelők átlagos önköltsége várhatóan 130 ezer forint körül alakul az idén, derül ki az érdek-képviseleti felmérésekből. Ez a mai felvásárlási árak mellett 5-7 százalékos nyereséget hozhat, ha - miként a gazdálkodói számításokban szerepel - a hektáronkénti termésátlag 4,3 tonna körüli lesz. A termelők szerint ez az eredmény kerülne veszélybe, ha egy esetleges exportkorlátozás nyomán a belföldi kukoricaárak csökkennének.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.