Kiköltekező települések

A tervezett 6 milliárd helyett több mint 116 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi évet az önkormányzati szféra - derül ki a zárszámadási törvényjavaslatból, amelynek általános vitáját a héten kezdte meg az Országgyűlés. Az indoklás szerint ennek oka a felhalmozási kiadások növekedése. Az adatok azt jelzik, hogy - mint minden választási évben - tavaly ismét megélénkült a települések beruházási kedve.

Az önkormányzatok költségvetési mérlegét részletesen megvizsgálva egyébként mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a korábbiaknál jóval nagyobb eltérések vannak az eredeti terv és a teljesítés között. Ennek alapvető oka a kétéves költségvetés, azazhogy a tavalyi évet a három esztendővel korábbi adatok alapján tervezték. Az állami támogatások több mint 80 milliárd forintos növekedésének elsősorban az az oka, hogy a 2002 szeptemberétől életbe lépett közalkalmazotti béremeléshez tavaly külön pénzt kaptak a helyhatóságok.

A felhalmozási és tőkejellegű bevételek a tervezett 90 milliárd helyett meghaladták a 208 milliárd forintot. Az összeg csaknem fele privatizációból folyt be. A várt 11 milliárd helyett csaknem 80 milliárd hitelt vettek fel tavaly, de a kiadási tételek között az is látszik, hogy beruházásokra is jóval többet költöttek a tervezettnél. A helyi adókból tavaly csaknem 297 milliárd forint folyt be, 50 milliárddal több a tervezettnél. A települések között azonban igen jelentősek a különbségek.