Logisztikai központ Záhonyban

A záhonyi vállalkozási övezet legjelentősebb fejlesztése lesz az a logisztikai központ és raktárbázis, amelynek alapkövét várhatóan november végén helyezik el a Budapest-Moszkva vasútvonal közelében - tájékoztatta a Világgazdaságot a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadója. Bajor Tibor rámutatott: a beruházás mielőbbi megvalósítása különösen azért fontos, mert az ebben a kormányzati ciklusban megélénkült orosz-magyar kapcsolatok eredményeképpen Záhony jó eséllyel válhat az Európa és Ázsia közötti kereskedelem csomópontjává, ám ezért a szerepért más, az EU-hoz szintén jövőre csatlakozó országok városai is küzdenek.

A Transzkontinentális Logisztika Hungary Szállítmányozási és Szolgáltató Rt. magyar-orosz tulajdonú közös társaság, amelynek a vállalkozási övezetet működtető Záhony és térsége Fejlesztési Kft. is tagja. Az alapítók részvénytársaságot hoztak létre Oroszországban is, ahol szintén kiépítenek egy a magyarországihoz hasonló logisztikai és raktárbázist. A két létesítmény tervezett helyszínének jelenleg is közvetlen vasúti és közúti összeköttetése van. Szakértői elemzések szerint a kínai kikötővárosból, Sanghajból Hamburgig hajóval öt hét az út, míg vasúton Záhonyig három hét. Még Indiából is gyorsabb a vasúti, mint a tengeri szállítás.

A tervek szerint Záhony körzetében az első ütemben 30 hektáron 60-70 ezer négyzetméternyi raktár épül, illetve kialakítják az átrakodáshoz szükséges infrastruktúrát. A pontos helyszín kijelölése még folyik. A bázis a termékek hosszabb távú raktározását, levámoltatását, illetve a tőzsdeszerű kereskedést is lehetővé teszi majd. A második ütemben a bővíthető területen igény szerint termelőüzemek is épülnének. Az összességében mintegy 40 milliárdos beruházás költségeit a részvénytársaság teremti elő, többek között uniós pályázati pénzekből és banki befektetésekből. Az első ütem megvalósításához a becslések szerint 8-10 milliárd forint szükséges.

Az országon belül a 11 vállalkozási övezetet még 1995-ben jelölték ki azzal a céllal, hogy kiemelten segítsék azon elmaradott térségek felzárkóztatását, ahol a hagyományos gazdaságfejlesztési eszközök nem elegendőek. Bajor Tibor szerint Záhony a jövő évi csatlakozás után az Európai Unió keleti kereskedelmi kapujává válhat, ami gyökeres változást jelentene a vállalkozói övezet számára, de a magyar költségvetési bevételek szempontjából sem elhanyagolható. Az EU határán levámolt termékekből befolyó közös bevétel 15 százaléka ugyanis abban az országban marad, ahol az adott határállomás található.