Új társasági formák jönnek

Egy Magyarországon bejegyzett rt. nem alakulhat majd át egyszerre európai részvénytársasággá, mert ez utóbbit az jellemzi, hogy különféleképpen ugyan, de egyszerre több tagállamban van jelen. A társaság összes jövedelme után a bejegyzés helye szerinti tagállamban adózik. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények megengedik azonban, hogy a magyar székhelyű, de külföldön telephellyel bíró cég esetében a külföldi telephelynek betudható nyereség ott legyen adóztatható. Ilyenkor a magyarországi székhelyű társaság itteni adóalapjából ki kell vonni a külföldi telephely tevékenységéből származó adóalapot. Európai részvénytársaság fúzióval, holding alakításával, vagy leányvállalat alapításával is létrejöhet. Felépítése kétféle lehet: a részvényesek közgyűlése mellett vagy egy felügyeleti és egy irányító, vagy csak egy adminisztratív testület működhet.

Szintén részjegyekre osztandó az európai szövetkezet tőkéje, a szövetkezet tagjai azonban önállóságukat megőrizve, belső megállapodások útján törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áruleszállításra vagy szolgáltatások elvégzésére szólnak. Európai szövetkezetet legalább öt természetes személy alapíthat, ha közülük legalább kettő más-más tagállam lakosa, de az létrejöhet fúzió, vagy létező szövetkezet átalakításával is.

Az európai gazdasági egyesülés más vállalkozásoktól elsősorban rendeltetésében különbözik. Célja, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa, fokozza eredményességüket, nem lehet célja azonban nyereség elérése saját maga számára. Elsődleges funkciója, hogy a közösségi piacon egyforma feltételek érvényesüljenek, illetve a kis- és közepes méretű vállalkozások számára hatékony és rugalmas együttműködési forma szülessen. Alapításához legalább két tag szükséges, akik kül- és belföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek.