A kormány előtt a Vásárhelyi-terv
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A héten kerülhet a kormány elé a Tisza vízgyűjtő területének árvízvédelmét szolgáló Vásárhelyi-terv továbbfejlesztett változata, amelynek megvalósulása esetén 2007-ig öt vésztározót létesítenének a folyó mentén, mintegy 51 milliárd forint ráfordítással. A tudományos alapok elemzésével, a vésztározók, a hullámtér rendezésének tervezésével, s a környezeti, természeti és örökségvédelmi hatásvizsgálatok elvégzésével, illetve a finanszírozási háttér kidolgozásával nyár elején megbízott konzorciumok szeptember 10-ére valamennyi tervet elkészítették. Váradi József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) vízügyi helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a konzorciumok munkája alapján elkészített végső terv tárcaközi egyeztetése megtörtént.
Ha a kabinet jóváhagyja, a tárca a kivitelezői tenderek előkészítését is megkezdi. Az első vésztározók kialakítása 2004 második felében kezdődhet meg. A jövő évi költségvetés 8 milliárd forintot különítene el e célra. Tervek készülnek arra is, hogy a projekt egyes elemeit EU-forrásból valósítsák meg. Jövőre várhatóan mintegy 3 milliárd forint közösségi támogatásra nyújtanak be pályázatokat.
Öt vésztározó épülne 2007-ig a Tiszán, majd 2013-ig további tíz árapasztó tározót alakítanának ki. Az első ütemben tizenegy lehetséges területet vizsgáltak meg, s öt helyszínt ki is választottak, ám erre még a kormánynak is jóváhagyását kell adnia. A hullámtér rendezése, 500 millió forint ráfordítással, már az idén megkezdődött, mintegy ezer térségbeli lakost foglalkoztatva közmunkásként. A programot 2004-ben mintegy 800 millió forinttal szeretnék folytatni.
Az első öt vésztározó kialakítása 20-30 ezer hektárra terjed ki. Ennek 40 százaléka állami tulajdonú, a többinél a Nemzeti Földalap megkezdte a gazdálkodók összeírását. A gazdák választhatnak: akik nem vállalják földjeik időszakonkénti elárasztását, az állami felvásárlást vagy földcserét ajánlják fel. A földcsere keretében a földalap először a település, majd a megye, végső esetben más megyékben található terüleleteket ajánl fel a gazdálkodóknak. Kisajátítás csak a gátak és az egyéb védművek által közvetlenül érintett földeken lesz - közölte Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A földjükhöz ragaszkodókat egyszeri megváltásban részesítenék az értékcsökkenés miatt. A maradók földhasználatának növénykultúránként történő ajánlatával pedig a kormány arra is törekedni fog, hogy a vésztározók területén gazdálkodók közül az intenzív gazdálkodásról minél többen térjenek át extenzív formákra. Így jogosultakká válnak az uniós agrár-környezetvédelmi támogatásokra. Emellett az átlagosan 20-30 évente bekövetkező elárasztások alkalmával kártérítést adnának a tulajdonosoknak.
