Átalakítják a finanszírozást

A jövő év májusától megszűnik a programgazdarendszer a hulladékhasznosítás területén. Az állam a jövőben a koordináló-szervezetektől vásárolna teljesítést. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) tájékoztatása szerint a hulladékfeldolgozásra fordított állami pénz összege nagyságrendileg nem változik az idei 4 milliárd forinthoz képest, ugyanakkor ezt nem egyes cégeknek adják oda, hanem a piaci szereplők által létrehozott közhasznú szervezetek között osztják szét, várhatóan közbeszerzési eljárás útján.

A programgazdarendszer kiépítését korábban az indokolta, hogy minden hulladékfajta esetén jelentős azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem teljesítik hasznosítási kötelezettségüket, hanem a termékdíj fizetését választják. Az ebből származó bevétel egy részét az állam eddig úgy forgatta vissza, hogy úgynevezett programgazda cégeket bízott meg azzal - anyagi támogatásban részesítve őket -, gondoskodjanak a hulladék begyűjtéséről és hasznosításáról. A rendszer az európai uniós csatlakozás után nem maradhat meg, mivel nem felel meg a versenysemlegességi elvárásoknak.

Ezzel szemben a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a piaci szereplők közhasznú koordinálószervezeteket hozzanak létre, amelyek átvállalhatják a cégektől hasznosítási kötelezettségük teljesítését. A vállalatok ezért licencdíjat fizetnek, viszont a termékdíj fizetése alól mentesülnek, így piaci alapon valósul meg a hulladék hasznosítása. A programgazda cégek helyett 2004-től az állam is a koordinálószervezetek között osztaná szét a pénzeket.

Már javasoltuk a KVM-nek, alakítsák át a rendszert, mert ismert volt, hogy ez ellentétes az uniós versenyszabályokkal - fejtette ki Balatoni Henrik. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) elnöke elmondta: fontos, hogy valóban semleges szempontok alapján válaszszák ki azokat a szevezeteket, amelyektől az állam hasznosítási teljesítést vásárolna. A HOE elnöke szerint a programgazdarendszer megszűnése jelentős változásokat eredményezhet a hulladékhasznosítás piacán, ám összességében nem okoz visszaesést. Feltéve, hogy nem csökkennek radikálisan a területre fordított források.