Él a transzferárrendelet

A multinacionális vállalatokat és egymással kapcsolt viszonyban álló hazai cégeket is érintő pénzügyminiszteri rendelet lényege, hogy ha cégen belül a különböző egységek egymásnak számláznak, akkor adózási okokból nem használhatnak torzított árakat, vagyis - a piacinál magasabb, vagy alacsonyabb árak megállapításával - nem utaztathatják meg a profitot. A rendelet azt szabályozza, hogy pontosan melyek azok az adatok, amelyekkel igazolni kell a szokásos piaci ár megállapítását - mondta el a Világgazdaságnak Molnár Gáspár, a PM osztályvezetője. Eddig a piaci cégeknek nem volt egyértelműen előírva a szokásos piaci ár megállapításának mikéntje. A rendelet be nem tartása esetén akár a 2 millió forintot is elérheti a fizetendő mulasztási bírság összege.

A multik gyakran alkalmazzák azt a módszert, hogy a termékek és szolgáltatások árát szándékosan manipulálják, egy-egy cégcsoporton belül arra törekszenek, hogy adóbevallásaikban ott mutassák ki a legnagyobb eredményt, ahol a legkevésbé adóztatják azt. Erről Békés Balázs, a Deloitte partnere beszélt tegnapi tájékoztatóján. A csoporttagok közötti ügyletek során alkalmazott árak számos érdek alapján alakulnak ki, ellenérdekeltek lehetnek a multinacionális cégek és az országok adóhatóságai között, sőt külön ellentétről lehet beszélni az egyes országok adóhatóságai között is - hangoztatta Békés. Az EU-ban különösen érzékenyen figyelnek az adóelkerülési módozatokra. Sok cég az adókulcsok kedvező mértéke szerint az EU-ból így Svájcba telepíti irányító központját, míg a bérmunkákat az unió tagállamaiban végezteti el.

A magyarországi multinacionális vállalatoknak valójában nem áll érdekében, hogy adózási okok miatt kimenekítsék nyereségüket Magyarországról - mondta lapunknak Michael Glover, a KPMG adótanácsadója. A társasági adó mértéke, s a nagy nemzetközi vállalatoknak adott adókedvezmények miatt a társaságok nem érdekeltek abban, hogy adózási megfontolások miatt a megtermelt nyereségüket kimenekítsék az országból. Lehetnek cégek, amelyek a leányvállalataik közötti tranzakciók kínálta - törvény által eddig nem korlátozott - lehetőségeket kihasználva kiviszik a nyereségüket. Arra a kérdésre, hogy éves szinten mekkora kárt okozhat a magyar államnak az adózási okok miatt hazánkból kivitt nyereség, a szakértő nem tudott válaszolni.

Az OECD 1995-ben készített ajánlást az adóhatóságok számára a belső elszámolóárakról. Hazánkban 1996-ban a társasági és osztalékadóról szóló törvény módosította a vállalatcsoport tagvállalatai közötti transzferár megállapításának módját, s kimondta, a piaci árral megegyező árakat kell figyelembe venni.