Jelentős a külkereskedelmi hiány
Augusztusban is jelentős, 510 millió eurós hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, így az első nyolc hónap negatív szaldója már meghaladja a 3,3 milliárd eurót. Tavaly és tavalyelőtt a nyár utolsó havában mindössze 200 milliós volt a deficit. A jelentős eltérés annak következménye, hogy amíg az augusztusi import bő 6 százalékkal meghaladta, addig az export szűk 5 százalékkal alulmúlta a 12 hónappal ezelőtti szintet.
Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal közleményében utal arra: a tavaly júniusban leállt játékkonzol (Xbox)-gyártás hatását kiküszöbölve az export is növekedési pályára állt. Ezt a júliusi adatok igazolják is, hiszen (a mostani adatrevízió után) a kivitel euróban kifejezve 3,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának teljesítményét. Az augusztusi adat viszont újra visszaesést mutat, ami látszólag cáfolja a megállapítást. Ezzel kapcsolatban viszont óvatos optimizmusra ad okot, hogy a szokásos havi adatrevíziók során az exportot rendre felfelé módosítja a KSH. Erre nagy az esély, hiszen augusztusban félmilliárd euróval kisebb volt a kivitel, mint júliusban, amit semmilyen kapacitáskiesés nem magyaráz. A KSH szerint az első nyolchavi hiány így további 120 millió euróval javulhat.
A külkereskedelmi mérleg legújabb adatai is alátámasztani látszanak a korábbi véleményeket a gazdaság kezdődő élénküléséről. Az utóbbi három hónapban ugyanis már a beruházási célú import meglódulása is hozzájárult a külső egyensúly romlásához. Úgy tűnik tehát, hogy a feldolgozóipari beruházások második negyedévben kezdődött élénkülése tovább folytatódik, ami a növekedési kilátások javulását jelenti. Ez viszont egyben azt is jelzi, hogy bekövetkezett az a helyzet, amire korábban már több szakértő felhívta a figyelmet: a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése mellett immár a belső felhasználás másik fontos eleme, a vállalati beruházás is rontja a külső egyensúlyi pozíciókat, ezzel növelve a külkereskedelmi mérleg hiányát. Igaz, a felhalmozási tevékenység jellemzően nem adóssággeneráló források bevonásával történik, így nem növeli jelentősen a nemzetgazdasági kockázatot. (MI)
