Megnőtt a város versenyképessége

Három évvel ezelőtt az MTA Regionális Kutatások Központja megjelentetett egy tanulmánykötetet a megyei jogú városok versenyképességéről. Ebben Veszprém a kilencedik helyet foglalta el, s az 1998. évi helyezéséhez képest hatot hátracsúszott. Megítélése szerint az elmúlt években javult-e a város versenyképessége, és ha igen, mely területeken?

Rendkívüli mértékben megnőtt Veszprém versenyképessége. Mindezt a közelmúltban megjelent kutatás is alátámasztja, amely azt vizsgálta, hol jobb élni jelenleg Magyarországon. A 22 megyei jogú város adottságait, az ott élők lehetőségeit 32 paraméter alapján vetették öszsze a felmérés készítői. Veszprém ebben a versenyben a második lett, csupán Győr előzte meg. Mindez kellően alátámasztja, hogy városunk valóban jó helyzetben van. Éppen ezért a jövőt tekintve fontos feladatnak tartom, hogy ezt a pozíciót hosszú távon megőrizzük.



Melyek azok a területek, amelyekben erős a megyeszékhely, és hol szükséges javítani?

Az egy lakosra jutó vásárlóerő - az országos átlag százalékában kifejezve, Székesfehérvár után - itt a második legerősebb. Ez azért is fontos, mert jól reprezentálja a kereseti viszonyokat, a foglalkoztatottság mértékét, a lakosság anyagi biztonságának lehetőségeit. Veszprémben 4-4,5 százalékos a munkanélküliség, így a városnak a jövőben leginkább a minőségi foglalkoztatás fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetnie. Ehhez egyetemünk szellemi kapacitását is a legnagyobb mértékben igénybe kell venni. Fontos, hogy az idetelepült cégek a fejlesztési, innovációs részlegeiket az egyetem bázisán hozzák létre.



Mit tud tenni az önkormányzat e versenyképesség javítása érdekében?

Az egyetem említett, minél jobban kiaknázandó szerepe óriási esélyt biztosíthat a városnak a fejlődéshez. Az idén fogadta el az önkormányzat az erre a ciklusra, tehát 2006-ig szóló gazdasági programját, amely sok mindenre kiterjed, az önkormányzat vagyon- és pénzügyi gazdálkodásától az infrastruktúra fejlesztéséig, az oktatási, szociális és egészségügyi intézményhálózatig. További lehetőségeket jelentenek Veszprémnek a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, a beruházások, amelyek a szálloda- és a motelépítésekre irányulnak, de ide tartozik az állatkert fejlesztése is. A három évre szóló önkormányzati program legfontosabb eleme az úgynevezett "Új utakon" program, amelynek célja a város belterületi úthálózatának fejlesztése, bővítése és felújítása. Körforgalmi csomópontokat szándékozunk kiépíteni, megújítjuk a város belterületi úthálózatát. Ez azért is kiemelten fontos, mert a belterületi útfejlesztésekhez nem lehet állami támogatást igényelni, így az anyagiakat nehéz előteremteni. Az önkormányzat az útfejlesztésekhez lehetőség szerint összefog a vállalkozói szférával. Így amikor új kereskedelmi létesítményberuházások történnek, a város igyekszik pótlólagosan a környező infrastruktúrát - mint a körforgalmi csomópont vagy a zajvédő fal, a gyalogos aluljáró - megépíttetni a létesítmények befektetőivel. Ez az önkormányzat, a városi polgárok és a beruházó közös érdeke.



A versenyképesség javításába beletartozik Veszprém befektetéseket vonzó képessége is. Megtalálták az elmúlt években a befektetők a várost?

Jelentős adókedvezményeket tudunk biztosítani a befektetőknek. E kedvezmények érdekében a lehetőségekhez, az adottságokhoz igazítva többször módosítottuk az adórendeletünket. Készen állunk, hogy az unióhoz tartozva majd az európai közösségben honos, egységes helyi adórendszert működtessünk. Jelenleg jelentős adókedvezmény vagy adómentesség illeti meg a vállalkozót a Veszprémben létesített termelőberuházás vagy munkahelyteremtés esetén. Szeretném kiemelni, hogy 2003. január 1-jétől öt évre - tehát legfeljebb 2007. december 31-ig tartó időtartamra - 50 százalékos iparűzésiadó-kedvezmény illeti meg azt a vállalkozást Veszprémben, amely 1 milliárd forintot meghaladó nagyságú termelőberuházást létesít, valamint repülőtéri beruházást valósít meg, vagy kutatás-fejlesztő bázist hoz létre.



Több ipari parkjuk is van már. Rendelkezik-e tulajdonrésszel bármelyikben is az önkormányzat?

A város területén 2000 előtt a Videoton Ipari Park és a Bakony Ipari Park működött, majd az említett évben megkapta ezt a minősítést az Air Park is. A város 1998 és 2001 között tulajdonhányaddal rendelkezett a Bakony Ipari Parkot működtető gazdasági társaságban. E társaság fejlesztési tervei a Bakony Művek és Újmajor között, mintegy 100 hektáros területen több lépcsőben kialakítandó ipari park megvalósításával számoltak. Ez a terv nem tudott megvalósulni. Végül a fejlesztés a Bakony Művek gyárkerítésén belülre korlátozódott. Emiatt az önkormányzat eladta tulajdonrészét a társaság többségi tulajdonosának. Az Air Park ipari park megvalósításához az önkormányzat biztosította, illetve értékesítette a területet. Ha a társaság alapításában nem is, de a befektetők szervezésében jelentős szerepet vállalt.



Saját források felhasználásával milyen beruházásokat tudott megvalósítani az önkormányzat?

Az egyik legjelentősebb a szennyvízcsatorna-hálózat továbbépítése volt, valamint útrekonstrukciók történtek. Ezek jelentős költségeket igényeltek az elmúlt három évben. Tavaly a Jutasi úti körforgalmi csomópont kialakítása 41,5 millió forintba került, egy évvel korábban a sportcsarnok bővítésére fordítottunk 205 millió forintot. Megújult és megszépült a belváros legpatinásabb, legfrekventáltabb része, az Óváros tér, amelynek átalakítását úgy ütemeztük, hogy az a millennium éveire essen. Sikeres volt a vár alatti, elhanyagolt, lepusztult utcák épületeinek rehabilitációja. Ezekkel a munkákkal összefüggésben 1300 érintett élt a lehetőséggel, hogy máshol találjon magának lakhatási lehetőséget. Ezeket az épületeket pályáztatással értékesítettük a vállalkozói szféra számára, hároméves beépítési kötelezettséggel, olyanformán, hogy a műemléki előírásokat szigorúan be kell tartaniuk. Az idei tervek közé tartozik a szennyvíztisztító telep bővítésének új szakasza, amely beruházás költsége 1,225 milliárd forint. Említettem a sportcsarnok bővítését, ezen túl egy szabadidőpark kialakítását is tervezi az önkormányzat, ahol egy további, multifunkcionális csarnok is felépülhet. Ez a projekt azért is nagyon fontos, mert a jelentős idegenforgalomra alapozva erősíteni szándékozunk a konferenciaturizmust. Kiállításokat, vásárokat igyekszünk szervezni, s mindehhez kellő adottságokkal rendelkezhet ez a csarnok.



Mekkora költségvetéssel gazdálkodnak?

A 2000 és 2003 közötti önkormányzati kiadásokat nézve a legjelentősebb dolog, hogy a költségvetésen belül dinamikusan nőtt a felhalmozási kiadások aránya, tehát lényegesen bővültek a fejlesztési lehetőségeink. Amíg 2000-ben ennek aránya a teljes költségvetésen belül 6,8 százalék volt, az idei évre szóló előirányzat már 19,9-del számol. Az idei teljes kiadási előirányzatunk mintegy 14,2 milliárd forint. E felhalmozási arányt természetesen csak akkor lehet biztosítani, ha az önkormányzat megfelelő mértékű helyi iparűzésiadó-bevétellel rendelkezik.