Nálunk a legnehezebb üzemi tanácsot alapítani
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok közül Magyarországon kell a legtöbb dolgozó ahhoz, hogy munkavállalói testületet hozhasson létre, ugyanakkor itt a legpontosabb az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatköreinek elhatárolása - állapítja meg a Hewitt tanácsadó cég tanulmánya, amely 8 csatlakozó országban vizsgálta a munkavállalói képviseletek jogait, az üzemi tanácsok és szakszervezetek működését, jogosítványait.
A Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában végzett kutatás szerint amíg az EU tagországaiban már komoly hagyománya van annak, hogy a munkavállalók gyakorolják a véleményezési és tájékoztatáshoz való jogaikat, addig a csatlakozó országokban a cégvezetők még számos tevékenységet bizalmas információnak éreznek, és nem szívesen osztanak meg alkalmazottaik képviseletével.
A felmérés szerint a vizsgált országokban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, melyek tagjait titkos szavazással a tagok választják. Az érdekvédelmi tanácsok tagjai tevékenységük idején védelmet élveznek a vezetőséggel szemben képviselt álláspontjuk megvédése érdekében.
A munkavállalói testületek alapításához szükséges minimális létszám Magyarországon a legmagasabb: 51 fő szükséges a reprezentatív testület (üzemi tanács) alapításához. Csehországban 26 fő, Szlovéniában 20, Lettországban pedig már 5 fő is elég ahhoz, hogy tanácsot alapítson.
A kollektív szerződéssel védett munkaerő létszáma Magyarországon igen magas: 50 százalék. A lett munkavállalók 20, a litvánok 15, a csehek és észtek 30 százaléka védett a kollektív szerződés által. A felmérés szerint Szlovéniában minden munkavállaló rendelkezik kollektív szerződéssel.
A szakszervezet és az üzemi tanács közötti különbség országonként változó. Ha egy munkahelyen mindkét testület jelen van, akkor a tanács olyan munkahely specifikus témákkal foglalkozik, mint a munkaidő, a túlóra, a képzések, vagy a karrierlehetőségek. A szakszervezet elsősorban a kollektív szerződést és annak betartását kíséri figyelemmel.
Míg az üzemi tanács csak felelősségre vonhatja a munkaadót, addig a szakszervezet különböző munkabeszüntetési akciókra, sőt akár sztrájkra is felszólíthat.
A felmérés szerint Magyarország rendelkezik az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatköreinek legpontosabb elhatárolásával. Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban például nem lehetséges a két testület együttes jelenléte egy munkahelyen, a lengyel munkajogi szabályozás pedig csak a szakszervezetek működését engedélyezi a vállalatoknál. (MTI)
