naptár

Október 7., 15.

Ipari termelés (augusztus)

Az ipar egyre biztatóbb teljesítményt nyújtott az elmúlt hónapokban. Igaz, a hozzáadott érték alapú és a havi volumenindex szerinti teljesítmény közötti különbség arra utal, hogy a kisebb értéket előállító cégek ipari exportja a dinamikusabb, de a kép így is sokkal szebb, mint egy évvel ezelőtt. A konjunktúrát fürkészők minden hónapban egyre nagyobb figyelemmel kísérik, vajon folytatódik-e a szektor élénkülése, vagy bekövetkezik az, ami a világgazdasági helyzetből logikusan adódna: a kisebb korrekció.



Október 9.

Külkereskedelmi forgalom (augusztus)

Az elmúlt hónapokban tovább folytatódott a külső egyensúly látványos romlása. Egyes adatok arra utalnak, hogy az egyensúlyromlás immár nemcsak a lakossági fogyasztás dinamikus növekedésének, hanem a vállalati szektor élénkülésének is az eredménye. A tavalyi bázissal összevetve viszont több elemző úgy véli, hogy a második fél évben megáll a relatív romlás,

mivel a 12 havi görgetett deficit éppen egy éve kezdett rom-

lani, nem utolsósorban az Xbox konzol gyártásának külföldre távozása miatt.



Október 14.

Fogyasztói árak (szeptember)

A rendkívül kellemes meglepetést okozó augusztusi inflációs adat után könnyen lehet, hogy a szeptemberi tények éppen fordított eredménnyel járnak majd. A nyár végén inkább egyes hatások elcsúszása okozta, hogy nem növekedett a drágulás üteme. Az aszály jelei viszont már tetten érhetők a liszt árának megugrásában, és a forint gyengülésének tudható be, hogy az elmúlt két hónapban 0,5 százalékkal emelkedtek a tartós fogyasztási cikkek árai, szemben az előző fél év 1,3-es csökkenésével. Mindenesetre a piac nem különösebben pesszimista: az említett aszály, a gyengébb forint és a hatósági áremelések "első körös" hatása - ha hihetünk a Reuters konszenzusos előrejelzésének - mindössze annyit jelent majd, hogy 4,7 százalékról 4,9 százalékra emelkedik a fogyasztói árindex.



Október 16.

Építőipar (augusztus)

Az építőipar a második negyedévben ledolgozta az év eleji sokkszerű visszaesést, de úgy tűnik, a választási ciklusra érzékeny szektor korábbi lendületének már vége. A központi és önkormányzati megrendelések négyéves fluktuációja erőteljesen érezteti hatását, de a lakásépítések dinamikája is alábbhagyott. Az idén biztosan nem lesz az építőipar a gazdaság húzóereje, de az építkezési főszezonnak számító nyári, kora őszi időszakban még sokat javíthat(ott) az ágazat az éves teljesítményén.



Október 17.

Létszám és kereset (augusztus)

Egyelőre sem annak nincs jele, hogy a költségvetési szektor létszámállománya többéves rekordszintjéről csökkenne, sem pedig annak, hogy a magánszektorban a közgazdasági realitásokhoz igazodna a bérdinamika. Az őszi adatok majd látványos visszaesést mutatnak a keresetkiáramlás éves ütemében, ennek azonban csupán a költségvetési szektorban dolgozók tavaly szeptemberi illetményemelésének bázisba kerülése lesz az oka. A gazdaság fenntartható pályán maradásáért aggódók az ilyen statisztikai sajátosságok helyett sokkal fontosabbnak tartanák, ha a tényleges trend is megváltozna, és erről akár már az augusztusi adatok is tanúskodnának.