56 "gyorsan indítható" projekt

Az Európai Bizottság kedden közzétette annak az 56 "gyorsan indítható" projektnek a listáját, amelyeket az uniós gazdasági növekedés fellendítésére hivatott Európai Növekedési Kezdeményezés keretében valósítanának meg.

A transzeurópai hálózatokhoz (TEN) kapcsolódó programok között szerepel többek között a Lyon-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest vasútvonal Ljubljana és Budapest közötti szakaszának a korszerűsítése.

A bizottság az októberben tartott brüsszeli EU-csúcson terjesztette elő az Európai Növekedési Kezdeményezés első változatát. Ebben 29 olyan nagyobb szabású, transzeurópai léptékű közlekedési beruházást emelt ki, amelyeket a TEN fejlesztésének részeként 2020-ig kellene megvalósítani, összesen mintegy 220 milliárd eurós költségvetéssel.

A cselekvési program most jóváhagyott végleges változatában felsorolt 56 projekt alapvetően e 29 átfogó program gyorsan elkezdhető részberuházásokra történt lebontásaként állt össze. Közöttük azonban már nem csak közlekedési, hanem energetikai, távközlési és kutatási-fejlesztési programok is vannak.

Az 56 projekt közül 31 a közlekedéssel, 17 az energetikai hálózatokkal, 8 pedig a nagy sávszélességű távközlési hálózatokkal, illetve a kutatással-fejlesztéssel és az innovációval kapcsolatos. A bizottság megítélése szerint ezek valamennyien "haladéktalanul" elkezdhetők, ami a gyakorlatban az elkövetkező 2-3 évben várható indulást jelent.

Kiválasztásukkor azt tartották szem előtt, hogy a projektek eléggé előrehaladott állapotban legyenek a gyors kezdéshez, több országot érintsenek, és minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a környezetvédelemhez.

Romano Prodi, a bizottság elnöke az terveket ismertetve közölte, hogy a bizottság 2010-ig a közlekedési hálózatok határokon átnyúló szakaszait illetően 38 milliárd, az energetikai hálózatok fejlesztésében 10 milliárd, a távközlésben, kutatás-fejlesztésben és innovációban pedig körülbelül 14 milliárd eurós beruházásokkal számol. Mindez évente mintegy 10 milliárd euró értékű beruházásokat jelentene, ami a bizottság megítélése szerint minden különösebb nehézség nélkül teljesíthető elvárás. Brüsszelben ugyanis arra számítanak, hogy - bár az állami és a magánfinanszírozás aránya projektenként más és más lesz - összességében az arány 60:40 százalék körül alakulhat.

Ez pedig azt jelenti, hogy az unió és a tagállamok költségvetéséből évente mintegy 6 milliárd eurót kellene a projektek finanszírozására fordítani, ami az EU nemzeti össztermékének (GDP) a 0,05 százaléka. "Igen csekély ár az európai gazdaság mozgásba lendítéséért" - jegyezte meg Prodi.

Loyola de Palacio, a bizottság közlekedési és energiapolitikai kérdésekért felelős alelnöke közölte, hogy a finanszírozás közösségi költségvetésből származó részét illetően szigorúan tartani kívánják a jelenlegi középtávú pénzügyi tervben meghatározott kereteket, vagyis nincs szó új források bevonásáról. A beruházási költségigények uniós hányadának a fedezete a közösségi politikák, illetve a strukturális műveletek előirányzatain belül már most is rendelkezésre áll.

A bizottság ugyanakkor kiemelt hangsúlyt helyez a magántőke bevonására. Az egész kezdeményezést jórészt arra a várakozásra építi, hogy az egységes tervezési keret, a közösségi és állami finanszírozási források mozgósítása, az ehhez szükséges politikai döntések meghozatala vonzóvá teszi majd a részvételt a magánbefektetők számára. (MTI)