Az első év a legnehezebb

Egyetlen fillérrel sem nőtt az Európai Unió pénzügyi kötelezettségvállalásának összege, csupán arról van szó, hogy az új tagok jövőre többet használhatnak fel a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló közösségi támogatási keretből (ktk), mint ahogy azt korábban előirányozták. Baráth Etele államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának (NFTH) elnöke ekként cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint több lenne a Magyarország rendelkezésére álló uniós pénz.

A dolog pikantériája, hogy e vélekedés "forrása", Surján László fideszes képviselő a meghívás dacára nem jelent meg a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón.Ismét "helyére tette" az EU-pénzek bonyolult költségvetési megjelenítéséből fakadó téves számokat Banai Péter, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője (VG, 2003. október 31.), s megerősítette, hogy a magyar büdzsében "iktatott" uniós támogatás csaknem 165 milliárd forint, amihez közel 71,5 milliárd forintos hazai társfinanszírozás tartozik. Heil Péter, az NFTH elnökhelyettese visszautasította azt a feltevést, hogy itt politikai "számháborúról" lenne szó, s a számítási nehézségek jellemzésére elmondta, hogy a számos magyar intézmény közül csak a hivataluknak hatféle uniós támogatással van dolguk, s ezek közt vannak olyanok, amelyek feltűnnek a költségvetésben, és vannak olyanok is, amelyek nem. A ktk-ról zajló megbeszélések magyar főtárgyalója, Veress József utalt az előző bővítések tapasztalataira, amelyek azt mutatják, hogy az uniós források hasznosításánál mindig az első év a legnehezebb. Ezt számításba kell venni, mondta, de hozzátette: Magyarország már a csatlakozás esztendejében a lehetőségek maximális kiaknázására törekszik. Ennek megfelelően az első pályázat-előkészítő alap (pea) után a másodikat is meghirdetik, s ez már kiterjed a vállalkozói körre is.