Bitang jó fél évet zárt a BUX, de van-e még potenciál a hazai blue chipekben?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinden várakozást meghaladó első fél évet zárt idén a Budapesti Értéktőzsde, a BUX-index 111 032 ponton zárta 2025-öt, s innen június 30-ig egészen 139 892 pontig tartott a menet, azaz 26 százalékos emelkedéssel büszkélkedhet a pesti börze vezető tőzsdemutatója. A szintén nagyot ralizó forintra tekintettel pedig dollárban vagy euróban mérve még gyorsabb volt a száguldás.
A BUX
Ezzel a BUX a világ legjobban teljesítő részvényindexei közé került, globálisan is csupán a japán Nikkei 225 előzte meg mintegy 35 százalékos emelkedéssel, míg például simán maga mögé utasította a 20,6 százalékkal feljebb került amerikai Russel 2000 indexet, illetve a Nasdaq 100-at is, mely kereken 20 százalékkal nőtt.
Európában is egyedül a szintén plusz 26 százalékkal teljesítő román BET-index bírta a tempót a BUX-szal, a harmadik helyezett milánói (FTSE MIB) tőzsdemutató 19,7 százalékos növekedésével már meglehetősen nagy előnyt hagyott az élen száguldó duónak.
Ráadásul a globális élvonalat jelentő teljesítményére még rátett egy lapáttal a magyar tőzsde, hiszen július 3-án, pénteken 143 072 ponttal állított fel új rekordot az index, a rákövetkező hétfő délelőtt pedig már 143 607 pontig futott a BUX.
Az OTP az élen
A vezető magyar tőzsdemutató persze főként az OTP teljesítményét tükrözi, hiszen a legnagyobb magyar bank részvényeinek az adásvétele nagyjából átlagosan a BÉT forgalmának 50-60 százalékát teszi ki.
A tavaly május óta Csányi Péter vezérigazgató irányításával működő pénzintézet részvényei a folyamatosan érkező egyre magasabb elemzői célárak támogatásával a tavaly év végi 35 100 forintos záróárról a fél év végére 45 950 forintra drágultak, ami kis híján 30 százalékos emelkedést jelent. Ez sem volt elég azonban, július elején a bankpapír 46 970 forinton új árfolyamrekordot állított fel.
S mindezt úgy érte el a csoport, hogy az idei évtől emelkedő különadók következtében éves bázison 6 százalékkal mintegy 177 milliárd forintra esett vissza a konszolidált nettó profitja az első negyedévben, s a bank következő külföldi akvizícióját még mindig sűrű homály fedi.
Az azonban tény, hogy az OTP története során először a Forbes listáján bekerült a világ legjelentősebb 400 cége közé.
A Mol a médiasztár
A hazai blue chipek közül a Mol szerepelt talán a legtöbbet a médiában, hiszen már csak az osztalék-mizéria, a szerb NIS felvásárlási sztorija, na meg a Hormuzi-szoros lezárása miatt megugró olajárak miatt sem igazán tudott kikerülni a folyamatosan rávetülő reflektorfény csóváiból.
A magyarországi központú regionális olajmulti tőzsdei árfolyama amúgy két nappal az országgyűlési választások után, április 14-én javította meg eddigi történelmi csúcsát, 4472 forinton.
A befektetők akkor már borítékolták, hogy újra indulhatnak a kőolajszállítások a Barátság-vezetéken, illetve a vállalatot terhelő különadó csökkentésében is bíztak. Ez utóbbi várakozásuk persze nem teljesült, sőt a Tisza-kormány azóta a sarc növeléséről döntött.
A részben meghiúsult várakozások eredményeként pedig az időszak végére 3700 forintig esett vissza a kurzus, ahonnan viszont július első napjaiban 3900 forintig pattant vissza.
Az erős forinttal küzd a Richter
A Richter részvényei is áprilisban érték el rekordárfolyamukat, 13 400 forinttal, annak ellenére, hogy a választások előtti és utáni forintrali kifejezetten előnytelen volt a hatalmas exportbevételeket kasszírozó gyógyszeripari vállalat számára.
Nem véletlen, hogy éppen az erős forintra hivatkozva döntött csoportos létszámleépítésről a vállalat, illetve, hogy a tavaszi magaslatról 12 000 forint közelébe ereszkedett vissza a kurzus. S az, hogy egy éves viszonylatban még mindig nagyjából 10 százalékos pluszban vannak a papírjai, főként nemzetközi együttműködései mind sűrűbb hálójának, valamint a céget követő elemzők 12 979 forintos célár-konszenzusának köszönhető.
A bőkezű Magyar Telekom
A Magyar Telekom június 22-én állította fel legfrissebb történelmi csúcsát 2784 forinttal. A távközlési cég részvényeseire jutó módosított eredmény 54,5 milliárd forintról a várakozásokat meghaladva 7,5 százalékos növekedés után 58,6 milliárd forintra nőtt. A megugró nyereségből pedig nagyvonalú részvényesi javadalmazást finanszírozott a vállalat, az egy részvényre jutó osztalék a tavalyi 100 forintról 154 forintra nőtt, miközben a saját részvények vásárlására az előző évi 32,6 milliárd forint után idén már 50 milliárdot akart költeni, amiből 46,3 milliárd forintot el is költött, míg a maradékösszegből jövő tavasszal folytatja a vásárlásokat a cég.
Segítette a részvényralit az is, hogy 4,4 százalékos inflációkövető díjemelést jelentett be a telekommunikációs cég, miután tavaly a kormány nyomására - versenytársaihoz hasonlóan - eltekintett ettől. A drágulás július 1-jétől lépett életbe.
A politikailag beágyazott részvények
Persze nem minden részvényen segített a kormányváltás, sőt a politikailag beágyazott papírok árfolyama szabadesésbe váltott április 12-e után. Zuhant
- az Opus Global-,
- a 4iG-,
- a Gránit Bank-
- és a Waberer's-részvények kurzusa is.
A Gránit Bank papírjai például tavaly októberi 14 450 forintos lokális csúcsukról június végére 8780 forintra, míg a Waberer's részvényei a novemberi 5740 forintról 4600 forintig estek.
Holott a Gránit Bank részvényeit követő MBH Bank, valamint Equilor Befektetési Zrt. 17 410, illetve 18 306 forintos céláron ajánlják vételre a pénzintézet papírjait. A Waberer's esetében is szakadéknyi az eltérés, az árfolyam 4660 forinton zárta a fél évet, míg a Concorde nagyjából egy hete emelte 6720 forintra a fuvarozó társaságra adott célárfolyamát.
Az Opus Global részvényei sem igazán profitáltak a Tisza-kormány hatalomra kerüléséből, fél év alatt 549 forintról 359 forintra (-34,6 százalék) árazódtak le, persze közben 20,1 forint osztalékot is kifizetett a holding részvényenként. Az április 30-i éves rendes közgyűlésen a főtulajdonos Mészáros Lőrinc be is jelentette, hogy ez évi osztalékát meghaladó összeget fordít az Opus-részvények vásárlására, s bár ennek megvalósulásáról nem jelent meg azóta közlemény, azért a kurzus július első hetében 373 forintig pattant fel. Az új 5 százalék feletti tulajdonosként a cégben megjelent Talentis Management Kft. nem a főrészvényes, hanem gyermekei tulajdonát képezi.
A legtöbbet azonban a 4iG papírjai is sokat vesztettek értékükből (-56,3 százalék), hiszen az előző év végi 4170 forintról 1821 forintig csúsztak le, pedig a cégcsoport, s azon belül főként a védelmi ipari üzletág közleményei időről-időre be tudják izzítani a piacot egy-egy rali erejéig.
Ez mind nagyon szép, de mit hozhat a jövő?
A Londoni Tőzsdecsoport, azaz az LSEG konszenzusát alapul véve, az OTP azért már túl van a 45 525 forintos mediáncéláron, ámbár az elemzők még mindig egyértelműen vételre ajánlják a papírt. A Mol pedig éppen csütörtökön érte el a 4000 forintos elemzői célárat, az ajánlás pedig tartás.
A Richterre is tartást javasolnak a részvénystratégák, ám itt a mediáncélár 13 145 forint, tehát van még a részvényben kifutási lehetőség.
Végül a Magyar Telekomnál fordított a helyzet, hiszen az elemzők vételre ajánlják, miközben a mediáncélár 2315 forint. Finoman szólva, ez részvényesként nem lenne igazi perspektíva.
