Rászáll a hatóság a dinnyeárusokra, az import eredetét is vizsgálják: ha jót akarunk magunknak, nem elég megkopogtatni

Országos ellenőrzést végeznek a görögdinnye teljes kereskedelmi láncában a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok. Közleményében a hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a dinnye hangjára, színére vagy külső állapotára érdemes figyelni a vásárláskor: az áru mellett feltüntetett származási ország legalább ilyen fontos.  

Az NKFH közleménye szerint a vizsgálatok a nagybani piacokra, a kiskereskedelmi üzletekre, az ideiglenes elárusítóhelyekre és az út menti árusokra egyaránt kiterjednek. Az ellenőrök a hazai és az importtermékek származását, jelölését, minőségét és nyomon követhetőségét is vizsgálják.

Az akció időzítése piaci szempontból sem mellékes. A szabadföldi magyar görögdinnye július elején jelent meg nagyobb mennyiségben, és július 5–10. között már országszerte bekerült az áruházláncok kínálatába. Magyarországon idén mintegy 3480 hektáron termesztenek görögdinnyét, ami 3–4 százalékos területcsökkenést jelent, miközben a várható termés elérheti a 160 ezer tonnát. A termesztésből mintegy 1500 család él.

Főként a dinnye származási helyével csalnak

A hatósági jelenlét szükségességét a tavalyi tapasztalatok is alátámasztják. A szakemberek 2025-ben összesen 485 kereskedelmi egységet kerestek fel, ahol 426 hazai és 132 import görögdinnye-tételt vizsgáltak meg.

A feltárt hiányosságok miatt 26 esetben szabtak ki bírságot, összesen több mint 19 millió forint értékben. Emellett 308 kilogramm görögdinnyét kellett kivonni a forgalomból és megsemmisíteni.

A legtöbb szabálytalanság ugyanakkor nem magának a gyümölcsnek a minőségéhez, hanem a jelölésekhez és a nyomon követhetőség hiányosságaihoz kapcsolódott. Ez különösen érzékeny kérdés a magyar szezon kezdetén, amikor egyes üzletekben egymás mellett jelenhet meg a hazai és a külföldi áru.

Kiemelten figyelik, valóban magyar-e a magyar dinnye

Az idei vizsgálatok során az ellenőrök különös figyelmet fordítanak azokra az esetekre, amikor felmerül a származási ország megtévesztő feltüntetésének vagy meghamisításának gyanúja. A forgalmazóknak ezért a helyszínen rendelkezniük kell azokkal a dokumentumokkal, amelyek igazolják a termék eredetét.

A hazai görögdinnye mellett a jogszabályoknak megfelelően magyar zászlót is ki kell helyezni. A jelölésnek egyértelműnek kell lennie, vagyis a vásárló számára nem lehet kétséges, melyik termék magyar és melyik származik külföldről.

Ennek jelentőségét növeli, hogy a Világgazdaság júliusi bolti körképében még számottevő importjelenlét mutatkozott. Az áruházláncok akkor 219 és 299 forint közötti kilogrammonkénti akciós árakon hirdettek görögdinnyét, miközben a termelők arra figyelmeztettek, hogy a dömpingárak veszélyeztethetik a hazai ágazat hosszú távú fennmaradását. A pontos származást ugyanakkor üzletenként kellett ellenőrizni, mert az még ugyanazon láncon belül is eltérhetett.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB korábban arra kérte a kereskedőket, hogy ne indítsanak indokolatlanul alacsony árú dinnyeakciókat, és a hazai szezonban részesítsék előnyben a magyar terméket. A szakmai szervezetek szerint a termésmennyiség és a fokozatosan széthúzódó betakarítás nem indokol olyan kínálati csúcsot, amely miatt drasztikus árcsökkentésre lenne szükség.

A repedéseket és az érettséget is ellenőrzik

A hatóság munkatársai a származás mellett a dinnyék fizikai állapotát is vizsgálják. Ellenőrzik többek között:

• a termék tisztaságát és érettségét,
• a repedéseket és nyomódásokat,
• az esetleges alakhibákat,
• a minőségi osztályba sorolást,
• a tételazonosító feltüntetését,
• valamint azt, ha a dinnye hússzíne eltér a piros színtől.

A vizsgálatok a higiéniai feltételekre is kiterjednek. Az út menti és ideiglenes árusítóhelyeken is biztosítani kell a megfelelő személyi higiéniát, a kézmosás és az illemhelyhasználat lehetőségét.

Külön szabályok vonatkoznak a darabolt dinnyére: azt kizárólag lefóliázva lehet árusítani, és védeni kell a közvetlen napfénytől. A nem megfelelő tárolás a nyári melegben gyors minőségromláshoz és élelmiszer-biztonsági kockázathoz vezethet.

A címkét is érdemes megnézni

A hatóság szerint a vásárlóknak nem elég megkopogtatniuk a dinnyét. Intő jel lehet, ha az áru eredete nem egyértelmű, hiányzik a tájékoztatás, vagy az eladó nem tudja megmondani, honnan származik a termék.

Az ellenőrzés a fogyasztók mellett a szabályosan működő magyar termelőket és kereskedőket is védi. A hazai dinnyetermesztés az elmúlt években a csökkenő termőterület ellenére javuló hozamokat ért el, miközben a fajtaváltásnak és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően egyre több kisebb méretű és magnélküli termék került a kínálatba.

A termelők számára ugyanakkor kulcskérdés, hogy a magyar áru eredete a boltokban is világosan elkülöníthető legyen az importtól. Az NKFH országos akciója ezért nemcsak minőségvédelmi, hanem gazdaságvédelmi szerepet is betölt: segíthet kiszűrni a megtévesztő jelöléseket, és erősítheti a fogyasztók bizalmát a magyar dinnyében.