EU-egyenleg: kétszer több pénz jön, mint megy
A PM számításai szerint 2004-ben Magyarországnak 122 milliárd forintot kell befizetnie az uniós büdzsébe az áfa alapú hozzájárulásból, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulásból és a Nagy-Britanniának fizetendő költségvetési visszatérítés hazánkra eső részének finanszírozása miatt.
Ezen tételeken felül az EU-büdzsét illeti még a május elseje utáni vámbevételek 75 százaléka is, ezt magyar részről 33 milliárd forintra becsülik. Az Európai Bizottság ezzel szemben 86,175 millió eurós magyar befizetéssel kalkulál a vámok után, ami a hazai 2004-es költségvetés tervezésénél használt 255 forint/eurós árfolyamon 22 milliárd forintot tesz ki. A becslések közötti, mintegy 11 milliárd forintos különbség abból adódik, hogy a PM a magyar importszerkezeten alapulva a külföldi cégek által folytatott, kiterjedt megmunkálási tevékenység fennmaradásával és az importstruktúra lassúbb átalakulásával kalkulál, míg Brüsszel számításai teljesen standardizáltak, minden országra egységes importváltozást feltételeznek, és a tagállami tapasztalatokat vetítik a csatlakozókra, így Magyarországra is. Szakértők szerint szerepet játszhat az is, hogy a csatlakozás után a Magyarországra beérkező, EU-n kívülről jövő importot nem csupán idehaza lehet majd elvámolni, hanem más tagállamokban is, s a bizottság az egységesített számítási módszertana alapján nagyobbra becsüli ezt az "elvándorlást", mint a magyar kormány.
A bevételi oldalon szerepel egyrészt az a 209 milliárd forint, amely megjelenik a 2004-es magyar költségvetésben is (strukturális alapok, kohéziós alap, vidékfejlesztési támogatás, előcsatlakozási támogatások áthúzódó kifizetései, schengeni felkészülést segítő pénzek, illetve az egyenlegjavítást célzó, egyösszegű visszatérítés). Másrészt hazánk EU-val szembeni pénzáramlásait tekintve bevételnek számít az a 106 milliárd forint is, amely nem jelenik meg a honi központi költségvetésben: az agrárpiaci támogatások, a közvetlen agrártámogatások, illetve a belső politikák jogcímen nyújtott támogatások, amelyeket az EU közvetlenül a nyertes pályázókhoz juttat el (például a 6. kutatási-fejlesztési keretprogram, vagy a Socrates program keretében nyújtott képzési ösztöndíjak). Utóbbiakra természetesen szintén csak becslések készíthetőek.
