Oroszország futószalagon gyártja az Ukrajnát letaroló drónokat – gyakran naponta több drónnal támad, mint tavaly egy egész hónapban

Oroszország az elmúlt hetekben egyre több drónnal támadja Ukrajnát, július 8-án például több mint 700 pilóta nélküli légi járművet vetett be. Moszkva napi 200-500 drónt lőtt ki keleti szomszédunkra, de egyes szakértők szerint ez a szám hamarosan meghaladhatja a napi ezret.

Az AP emlékeztet: Oroszország a háború elején Iránból importált Sahid öngyilkos drónokat, ezeket az orosz mérnökök továbbfejlesztették, majd a hadsereg Geran néven rendszeresítette. Az eurázsiai ország fokozta a hazai gyártást, több üzemet is felépített, amelyeket a legmodernebb légvédelemmel látott el, így Ukrajna akciói nem tudták megrongálni a létesítményeket.

A Geran nagy előnye, hogy egy darab tízezer dollárba (3,4 millió forint) kerül, vagyis a tömeges használata és termelése nem kerül sok pénzbe. Mintegy 2 ezer kilométeres hatótávolsága lehetővé teszi, hogy megkerüljön több védelmi rendszert s mivel 40-50 kilogramm robbanóanyagot hordoz, nagy pusztításra képes.

Az orosz hadsereg emellett egyre gyakrabban használ csali drónokat, amelyeket Gerbera névre kereszteltek. Céljuk, hogy összezavarják az ukrán védelmet, és eltereljék a figyelmet a halálosabb társaikról.

Oroszország rakétákkal kombinálja a dróntámadásokat

Oroszország egy támadás során nagy számban használ kamikaze és csali drónokat, miközben drágább cirkáló- és ballisztikus rakétákat is bevet a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények, légvédelmi ütegek és légibázisok ellen. Amíg az ukrán légvédelem több száz drónt igyekszik hatástalanítani, sokszor nincs elég kapacitása a rakéták lelövésére.

Az elemzők szerint az orosz hadsereg megtanult néhány célpontra összpontosítani, hogy maximalizálja a hatást. A drónok órákig képesek bolyongani Ukrajna légtéreben, sokszor túlterhelve az ukrán légvédelmet. Az orosz hadsereg ezenfelül a frontvonal mentén egyre sűrűbben használ rövid hatótávolságú támadó drónokat.

Kína segít a szankciók kijátszásában

A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War szerint a Kínával való együttműködés lehetővé tette Oroszországnak, hogy megkerülje a nyugati szankciókat, így a dróngyártást sem sikerült megakadályozni. Az ukrán katonai hírszerzés ennek kapcsán úgy becsüli, hogy Oroszország a Geran drónjaihoz szükséges alkatrészek 65 százalékát a távol-keleti országból szerzi be. 

Peking rendszerint visszautasítja ezeket az állításokat. Úgy tűnik, hogy az orosz–ukrán háború egyfajta terepként szolgál a dróntechnológia tesztelésére és fejlesztésére, ahol minden hónapban új rekordokat döntenek a járművek tömeges bevetésével. Oroszország például júniusban több mint 5400 drónt indított, ami a háború legmagasabb havi mennyiségének számít.