BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt az MNB döntése: mintha odaszögezték volna Vargáék az alapkamatot

Megtartotta kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton. Sorban ez volt a tizedik alkalom tavaly október óta, hogy a tartásra szavaztak a tanácstagok. A döntés hátteréről 15 órától tart sajtótájékoztatót Varga Mihály, a jegybank elnöke.

Továbbra is kivárásra játszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a monetáris tanács ugyanis mai kamatdöntő ülésén nem nyúlt az alapkamathoz. Utoljára tavaly szeptemberben lazított a jegybank a monetáris kondíciókon, akkor 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Októberben az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben fellépő pénzpiaci turbulencia megakadályozta a folytatást, ami azóta a vámháború és geopolitikai feszültségek miatt nem tűnt el nyomtalanul. A mostani volt a tizedik alkalom, hogy nem változtatott a kamatszinten az MNB.

kamatok Magyarországon
Itt az MNB döntése: így állnak most a kamatok Magyarországon / Fotó: Teknős Miklós

Kamatok Magyarországon: javult a nemzetközi hangulat, de továbbra is jelen van a bizonytalanság

A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, az elemzők biztosra vették, hogy a mostani ülésén is a tartás mellett teszi le a voksát a monetáris tanács

Ennek oka, hogy egyelőre sem a külső, sem a belső folyamatok nem engedik, hogy újrakezdje a lazítási ciklust a jegybank. 

Az infláció továbbra is fejtörést okoz az MNB-nek. Júniusban 4,6 százalék volt a fogyasztói árindex, azaz távolodott a jegybank 4 százalékos toleranciasávjától, miközben számos kormányzati intézkedés mérsékli az áremelkedések ütemét:

  • március óta érvényben van az élelmiszerekre és 
  • drogériákra kirótt árrésstop, illetve
  • májusban elmaradt a bankok és a telekommunikációs vállalatok szokásos díjemelése a kormánnyal való tárgyalások után.

Ezen intézkedések nélkül elemzők szerint 5,5 és 6 százalék között lenne a fogyasztói áremelkedések üteme Magyarországon, ami nagyon messze van az árstabilitástól. De a nemzetközi pénzpiaci környezet is volatilis, bár az utóbbi hetekben valamennyire javult a hangulat.

A nemzetközi befektetői hangulat pozitív, ugyanakkor továbbra is fennáll a bizonytalanság az Egyesült Államok vámpolitikája miatt

mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint ugyan állja a sarat a forint, és ez fontos szempont lesz a következő kamatvágás előtt, de ennek még nem jött el az ideje. 

 

A forint egyelőre segíti a jegybankot

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai fizetőeszköz értéke az elmúlt időszakban stabilan alakult, nagyjából a 400-as szint környékén mozgott az árfolyam, de ez a szint még nem elég erős ahhoz, hogy az inflációt fékezze, így ez önmagában lazítást nem indokol. 

Az elemző mindenesetre arra számít, hogy a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály ismét elmondja, hogy az alapkamat a következő időszakban nem változik, erre pedig a kamatcsökkentési várakozások egy időre kiárazódnak, a forint pedig egy kicsit erősödik.

A kérdés inkább az, hogy mi az a szint, ahol a jegybanknak már zavaró lehet az erős forint

tette a fel a kérdést a közgazdász. A 390 feletti szint szerinte még biztosan nem ilyen, attól meg, hogy tartósan ez alá kerüljön az árfolyam, egyelőre nem kell tartani. Ugyanakkor egy váratlan kamatvágás lejtőre küldhetné a forintot, márpedig az új jegybanki vezetés láthatóan törekszik a kiszámítható, stabil árfolyam elérésére és fenntartására.

Lehet, hogy csak jövőre csökkenti a kamatokat a jegybank

Elemzők szerint MNB biztosan nem akar meglepetést okozni, sokkal inkább célja a kiszámítható, fegyelmezett monetáris politika, mivel ezzel tudja leginkább stabilan tartani az árfolyamot. Ugyanakkor ellentétesen látják, hogy mikor folytathatja a lazítást, ami nagyban függ attól, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed idén hány kamatcsökkentést hajt végre. Ha egyáltalán csökkenti a kamatokat, ugyanis ennek esélye az elmúlt hetekben mérséklődött.

Ezek alapján Regős Gábor úgy véli, hogy a magyar monetáris politika az irányadó rátát legkorábban jövőre csökkentheti. 

Ehhez két dolognak kell teljesülnie: egyrészt az aktuális infláció a jegybanki célsávban (vagy még inkább a cél közelében) legyen, másrészt pedig az inflációs kilátások is e körül alakuljanak. „Ez utóbbi egyelőre a láthatáron sincs, tekintettel arra, hogy az árrésstopokat egyszer ki kell vezetni, várakozásaim szerint erre a jövő év közepén kerülhet sor, ez pedig az ágazati megállapodások lejárásával együtt nagyjából 1,5 százalékpontos lökést ad az inflációnak” – figyelmeztetett az elemző, aki szerint a forint növekvő stabilitása mindenképpen jó hír, és kedvező a gazdaság számára, ami az infláció leküzdésében is nagy segítség lehet az MNB-nek. 

A mai döntés hátteréről 15 órától tart sajtótájékoztatót Varga Mihály, az eseményt élőben közvetítjük.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.