Fiatal munkavállalók az EU-ban
Az uniós tagállamok kialakítottak egy speciális pályázati rendszert, amelynek révén a fiatal munkavállalók más tagállami állásajánlatokra, képzésekre is jelentkezhetnek; a képzési időszak hossza általában 6 és 18 hónap között van.
A munkavállalók egyik legmobilabb rétegét a fiatal munkavállalók alkotják, akiknek kevesebb a kötöttségük, nincs számottevő egzisztenciájuk, és sok egyéb szempont mellett a képzettségükkel kapcsolatban szerzett gyakorlat sem készteti még őket egy meghatározott szakterületen való maradásra. Ezért fontos, hogy az amúgy a vándorlásra leginkább ösztönözhető fiatalokhoz kiemelten is eljussanak más tagállamok állásajánlatai, őket szakértők bátorítsák az elsajátított ismereteik leghatékonyabb kihasználására egy másik Európai Unió, vagy Európai Gazdasági Térség tagállamban. ( Az Európai Gazdasági Térség 1992-ben jött létre az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás révén. A térségnek jelenleg a 15 EU tagállamon kívül Izland, Liechtenstein, Norvégia is része. Az EU-belépéssel egyidejűleg bekerülnek ebbe a térségbe az új
európai uniós országok is.)
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a tagállamok éppen ezért kialakítottak részükre egy speciális rendszert, amelyet a fiatal munkavállalók cseréjének neveztek el, és ami struktúrájában kötődik a nemzeti munkaerő-közvetítési rendszerhez és a nemzeti politikákhoz, de európai szintű kötelezettségeket is tartalmaz.
A tagállamok vállalták, hogy létrehoznak egy Nemzeti Tanácsadó Bizottságot, amely a munkaadók és a fiatalok képviselőiből áll, és folyamatosan egyeztet a kormány képviselőivel arról, hogy a gazdaság különböző szektoraiban milyen a fiatal munkavállalók helyzete, milyen ösztöndíjak érhetőek el számukra, és milyen problémák merülhetnek fel.
A tagállamok képviselői pedig rendszeresen találkoznak az Európai Bizottság képviselőivel, tájékoztatják őket a fiatalok által betölthető állásajánlatokról, képzési és egyéb lehetőségekről, a csere keretein belül segítenek, és lehetőséget biztosítanak a már alapfokú végzettséggel rendelkező 18-30 éves pályakezdőknek vagy fiatal munkavállalóknak, hogy minél hatékonyabban tudjanak elhelyezkedni egy másik tagállamban.
A speciális pályázati rendszer révén a fiatal munkavállalók más tagállami állásajánlatokra, képzésekre is jelentkezhetnek. A képzési időszak hossza általában 6 és 18 hónap között van, de nemcsak a hat hónapot elérő gyakorlatot kell lehetővé tenni, hanem a rövidebbet is, amely során a fiatal munkaerő úgy nyer betekintést a fogadó ország foglalkoztatási rendszerébe, hogy elkerülheti a hosszabb távozásra vonatkozó döntés problémáit.
Ez a rendszer vonatkozik a fiatal pályakezdőkre is.
Ha Magyarország EU-tag lesz, hazánknak is ki kell alakítania a fiatal munkavállalók cseréjét ösztönző összeurópai rendszer különböző elemeit.
Magyarországnak több európai országgal van jelenleg kétoldalú szerződéses alapon a fiatal munkavállalók cseréjét elősegítő szerződése. A szerződések évente meghatározott számban és időtartamra lehetővé teszik, hogy az engedélyezés szempontjából könnyített eljárás keretében végezzenek a magyar állampolgárok munkát külföldön.
A Németországgal és Ausztriával már hatályban lévő megállapodások alapján kölcsönös ellátás és folyósítás biztosított a magyar és német, illetve osztrák állampolgároknak, munkavállalóknak az egészségbiztosításra, a nyugdíjakra, a családi ellátásokra és a munkanélküli-ellátásokra vonatkozóan. (MTI)
