Januártól 54 ezret adózunk az átlagbérből
A reálkeresetek 0,3-1 százalékos emelkedését hozza, ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott 7-8 százalékos bruttó béremelkedés megvalósul januárban, és életbe lép a héten kikristályosodott jövő évi adókoncepció is - derül ki Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértőjének elemzéséből. Elmondható, hogy csak egyetlen jövedelmi kategória bukik 2 százaléknál többet: legkevésbé a jövőre havi 430 ezer forint körül keresőknek kedvez a januártól érvényes koncepció, ahol a reálkeresetek 2,3 százalékkal maradnak alatta az ideinek. Amenynyiben valakinek legalább 8 százalékkal emelkedik januártól a bruttó bére, elmondhatja, hogy az kompenzálja az infláció mellett az adóváltozások kedvezőtlen hatását is, feltéve, hogy nem vesz igénybe egyéb kedvezményeket. Ha azonban csak 7 százalékos béremelés teljesül, a 120 és 160 ezer forint között, valamint a 375 ezer forint felett keresők ráncolhatják a szemöldöküket.
Jövőre 54 061 forintnyi adót és járulékot vonnak le havonta az átlagkeresettel, azaz 149 130 forintnyi bruttó bérrel rendelkező alkalmazottól. Az a havi 220 ezret kereső alkalmazott, akinek nem emelkedik a keresete, jövőre 127 033 forintot, vagyis az ideinél 2191 forinttal többet vihet haza. A 135 ezres bruttó bérből is hasonló, 2148 forinttal marad meg több jövőre, a 6 százalékra tervezett infláció ellentételezésére.
A 18, 26 és 38 százalékos szja-kulcsok mellett nem változik a nyugdíjjárulék 8,5 százalékos terhe, azonban a jelenlegi 3 905 500 forint helyett 5 256 000 forintos jövedelemig kell azt megfizetni. Az egészségbiztosítási járulék 3-ról 4 százalékra emelkedik. A munkavállalói járulék 1 százalékos lesz.
Bonyolultabbá válnak jövőre az alkalmazotti adójóváírás szabályai, egy kiegészítő jóváírás teremti meg az 53 ezer forintra emelt, alkalmazotti minimálbér adómentességét.
