Harmadszor száradt ki a mórahalmi Nagyszéksós-tó – kezd kihalni a környék
Nyár közepére ismét kiszáradt a mórahalmi Nagyszéksós-tó – az elmúlt években ez már a harmadik alkalom. Az egykori vízimadár-paradicsom jövője egyre kilátástalanabb. A tó vízfelülete először 2022-ben tűnt el teljesen, majd tavaly szeptemberben ismét. Most ugyanez a helyzet: víz már csak a mesterséges csatornában maradt, ahol a madarak próbálnak táplálékhoz jutni és éjszakázni – számolt be róla a Délmagyar.
Bodrogi Attila, a Dél-Alföld Meteorológia oldal üzemeltetője drónfelvételeket készített a területről. Elmondása szerint a szikes tavak gyakran kiszáradnak a nyár végére, ám a Nagyszéksós-tó medrében már egy éve nincs összefüggő vízfelület, legfeljebb tavasszal borítja sekély víz. Ez a szakértő szerint szokatlanul hosszú aszályos időszak.
A terület a 20. század második felében még halastóként működött, ám a vízszint fokozatos csökkenése miatt felhagytak a gazdasági hasznosításával. A század végére a nád szinte teljesen benőtte a tavat. 2008-ban a mórahalmi önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park uniós támogatással rekonstrukciós programot indított: bivalyokat telepítettek a mederbe, hogy a legeltetéssel megállítsák a terület elnádasodását. A módszer sikeres volt, a tó újra fontos élőhelye lett számos madárfajnak.
Mostanra azonban ezek a fajok is eltűnőben vannak.
A halak, békák és más vízi állatok már rég kipusztultak, a madarak pedig egyre kevesebb táplálékot találnak.
A Nagyszéksós-tó tájvédelmi körzet, ezért nem engedélyezett a víz mesterséges pótlása. Csak a csapadék mennyisége hozhatna változást, ám a jelenlegi időjárási trendek mellett egyre kisebb az esély arra, hogy a tó újra megteljen vízzel. Az egykor gazdag élővilágú terület ma már inkább a kiszáradó alföldi vizes élőhelyek szomorú példája.
A szárazság az egész országot érinti: mintegy ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben és azon, hogy segítsék a bajba jutott tógazdaságokat, halas- és horgásztavakat üzemeltető vállalkozásokat. Hubai Imre mezőgazdaságért felelős államtitkár elmondta, arra törekednek, hogy ahol van szabad vízkészlet, abból annyit juttassanak a tájba, amennyit csak lehet. Az államtitkár hozzátette, eddig mintegy 180-200 millió köbméternyi plusz vizet emeltek át a felszíni vízfolyásokból és helyeztek ki a tájba.
