Maradnak a textilkvóták

Bár mindkét ország elfogadja a magyar érvelés jogosságát az ügyben, mégsem tartja reálisnak az intézkedés visszavonását, ismerve a saját bel-, illetve a külpiaci versenytársak nyomásgyakorlását. Az USA a napokban jelentette be az évek óta fenntartott textilkvóták jövő esztendőre vonatkozó számait, köztük azokat a mennyiségeket is, amelyek keretein belül befogad magyar textilipari termékeket. Nem a kvóták nagyságával van a baj, kommentálta Várkonyi Gábor, hiszen azok mind a két ország vonatkozásában, minden kategóriában kihasználatlanok. Mint mondta: Kanadába (amely két termékcsoportra tart fenn ilyen korlátozást Magyarországgal szemben) éves átlagban csak a kvóta 11-12 százalékának erejéig exportálnak magyar cégek; az USA által fenntartott kilenc csoportnál pedig a kihasználtság átlagosan 20 százalékos (nagy szórással, 4-50 százalékos közötti mértékben).

A hosszú évek óta fenntartott rendszert egyébként a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által elődszervezetétől, a GATT-tól átvett megállapodás teszi lehetővé. Ez kimondja, hogy jogosan lehet ilyen mennyiségi korlátozásokkal féken tartani a textil- és ruhaipari termékek esetében a fejlődő, illetve az átmeneti országokból érkező importot. Ám Magyarország már nem átmeneti ország, s kiváltképpen nem tekinthető annak majd jövő májustól, amikor is az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Ugyanakkor a Washington által most meghirdetett új kvóták érvényessége jövő év december 31-e, azaz nyolc olyan hónapig is vonatkozik exportunkra, amikor már uniós tagok leszünk. Az pedig példa nélküli, hogy ebben a kategóriában az USA EU-országgal szemben alkalmazzon kvótarendszert, mutatott rá Várkonyi Gábor. Habár érvelésünk jogosságát a tengerentúlon is elismerik, változni a helyzet nemigen fog, tette hozzá a KüM főosztályvezető-helyettese.