Monetáris Tanács a pénzügyi stabilitásról

Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzései szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2005-2006-ban összesen a bruttó hazai termék 1-1,2 százalékával mérséklődik - áll az MNB-nek a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében, melyet a Monetáris Tanács megvitatott és elfogadott.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a javuló globális konjunktúra-kilátások ellenére Magyarországon az elmúlt fél évet a makrogazdasági stabilitási kockázatok, köztük a fizetési mérleg hiányának emelkedése, az árfolyam- és hozamvolatilitás emelkedése jellemezte.

Az előző két évet jellemző belső kereslet húzta növekedés következtében a folyó fizetési mérleg hiánya 2003-ban jelentősen megemelkedik.

A kedvezményes hitellehetőségek és az elmúlt éveket jellemző gyors jövedelemnövekedés eredményeként a háztartások pénzügyi megtakarítási hajlandósága lecsökkent. Az elmúlt évtizedben a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően a háztartási szektor hozzájárult más szektorok finanszírozásához, de a háztartások megtakarításának emelkedése 2003-ban már nem tudta ellensúlyozni a hitelállomány növekedését.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaság 2003-ban várhatóan túljut a konjunktúraciklus mélypontján és 2004-től a növekedés enyhe gyorsulása várható. Ezzel párhuzamosan a vállalati szektor finanszírozási igényének emelkedésére lehet számítani, míg a háztartások megtakarítási pozíciójában legfeljebb lassú korrekció lesz. A külső egyensúly javulására az államháztartás finanszírozási igényének mérséklődésére, a háztartások hitelkeresletének csökkenésére, megtakarításaik növekedése kedvezően hat.

A jelentés szerint a 2004-re tervezett költségvetés, a jövő évtől hazánkra is érvényes uniós szabályok, valamint a kormány elkötelezettsége, hogy 2008-ban a forintot felváltja az euró, azt vetíti előre, hogy az államháztartás külső forrásbevonása csökken.

A hazai pénzügyi rendszer stabilitásáról a jelentés megállapítja: az első félévben a bankrendszer összesített mérlegfőösszegének növekedése felgyorsult, és jelentősen meghaladta a GDP bővülését. Erősödött a nagyvállalati szektor hitelkereslete is.

A bankrendszer jövedelmezősége az előző év nagyon jó teljesítményéhez képest is jelentősen emelkedett, nagyrészt a bővülő hitelezésnek köszönhetően. Az állami támogatású lakáshitelek dinamikus bővülése, a magas kamatmarzson keresztül többletnyereséget eredményezett a hitelintézeteknek.

A portfólió minősége a hitelezés felfutása ellenére javult. A bankok tartózkodtak az árfolyamkockázat vállalásától, így a forint megnövekedett árfolyam-volatilitása közvetlenül nem jelenthetett nagy arányú veszteségforrást számukra. Az állampapír-hozamok kilengése fokozhatja a bankok kamateredményének ingadozását. (MTI)