Nehéz, de sikeres év lehet

A jövő évi költségvetés tervezetét nézve egyrészt tény, hogy az önkormányzatok szigorú gazdálkodásra kényszerülnek 2004-ben, másrészt azonban a büdzsé által biztosított fejlesztési lehetőségek kihasználása nagy előrelépést jelenthet a települések számára.

Medgyessy Péter miniszterelnök október 21-i bejelentése értelmében az önkormányzati szféra a tervezetten felül újabb 28-29 milliárd forintot kap, így összességében 118 milliárd, azaz 10 százalék a növekmény az idei költségvetéshez képest. A pluszjuttatásból 10 milliárd a bérhordozó normatívák emelésére megy, ami megkönnyíti a közalkalmazotti bérek kifizetését.

Az idei évet az ellenzéki képviselők előszeretettel emlegetik az önkormányzatok fekete éveként, s a következőt még sötétebbnek állítják be. Véleményem szerint azonban az önkormányzatok helyzetéről szólva nem lehet nem beszélni arról, hogy ebben az évben például 30 százalékkal bővültek a helyhatóságok forrásai, s a jövő évi növekedés is bőven meghaladja a prognosztizált inflációt. A települések öszszességében az idén is megkapták a közalkalmazotti béremelés fedezetét, bár az kétségtelen, hogy az egyes önkormányzatok helyzete és lehetőségei között jelentősek a különbségek. A költségvetésbe éppen ezért került be az az alap, amelyből támogatást kérhettek azok a helyhatóságok, amelyek egyébként nem tudták volna kifizetni a béreket. Az is vitathatatlan, hogy az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos gondok nem egy-két év alatt alakultak ki. Ha megnézzük például az 1999-es és a 2000-es évet, akkor a következő évi infláció 50 százalékát sem haladta meg az önkormányzati költségvetés bővülése. Nagyon nehéz volt persze az 1995-ös és az 1996-os év is, de a helyhatóságok akkor is talpon maradtak, ahogy most sem fognak csődbe menni.

Visszatérve a jövő évre, természetesen nem állítom, hogy nem lesz nehezebb az ideinél. Véleményem szerint az ideihez képest mintegy 130 milliárd forintos többlet lenne az, amellyel az önkormányzati szféra megnyugtatóan gazdálkodhatna. Nem tudom, hogy az ebből még hiányzó 12 milliárd forint átcsoportosítható-e valahonnan, de örömmel fogadnám, ha ez megoldható lenne. Megítélésem szerint mindenképpen könnyít majd az önkormányzatok helyzetén több olyan törvénymódosítás, amelyek kidolgozása már megkezdődött. A jelenleg érvényes jogszabályok a jövő évtől több területen - például a szociális ellátásban - olyan kötelezettségeket írnak elő az önkormányza-

toknak, amelyek csak a szakalkalmazottak számának emelésével, illetve jelentős beruházások megvalósításával teljesíthetők. Rövid időn belül az önkormányzati érdekképviseletek, az érintett minisztériumok és az Országgyűlés szocialista frakciója javaslatot tesznek arra, melyek azok a területek, ahol az előírt kötelezettségek teljesítésének időpontját 2005-re vagy 2006-ra lehet halasztani.

Nagy előrelépési lehetőséget látok viszont a fejlesztések területén. A beruházásokra fordítható források 57 százalékkal nőnek az ideihez képest, és az eddigi tapasztalatok alapján, az önkormányzati vezetők találékonyságát ismerve, egyáltalán nem tartok attól, hogy a megszerezhető forrásokat saját erő hiányában ne tudnák megpályázni a települések.

Az önkormányzatoknak arra persze fel kell készülniük, hogy a települések közötti együttműködésre minden korábbinál nagyobb szükség lesz, főként a kistelepülések nem tudnak majd boldogulni enélkül. Én azonban ezt egyértelműen kedvezőnek tartom. Csak összefogással, közös fejlesztésekkel lehet a racionálisabb, takarékosabb megoldásokat megtalálni. A nagyobb városokban is át kell gondolni a beruházások indítását: egyrészt, hogy valóban szükség van-e új intézményre, a legésszerűbb módon valósítják-e meg, másrészt, hogy a későbbiekben fenn tudja-e tartani az önkormányzat? Egy polgármester sikerét ugyanis nem csak az jelzi, hogy hány beruházást tudott megvalósítani vezetésével az önkormányzat, hanem az is, hogy ki tud-e alakítani egy hosszú távon is működtethető, élhető települést.