Szereptévesztésben a testületek

A nagy port felkavaró politikai ügyek a parlament vizsgálóbizottságaiban "csúcsosodnak ki", és itt is halnak el - állítják egybehangzóan kormánypárti és ellenzéki politikusok. Várhatóan ez lesz a sorsa az úgynevezett brókerügynek is, amelyről a múlt héten is viharos - vagy komikus - ülést tartott az arra "hivatott" bizottság.

Nem ad "pozitív lökést" a "vizsgálóbizottságosdinak" az Alkotmánybíróság döntése sem. A testület amellett, hogy először semmisített meg országgyűlési határozatot, kimondta: a parlament alkotmányellenes állapotot idézett elő azzal, hogy nem szabályozta az országgyűlési - állandó és ideiglenes - bizottságok tevékenységét. Azt sem biztosította törvényben, hogy védelemben részesüljenek a személyiséget és magánszférát védelmező jogok, valamint, hogy jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre a bizottsági döntésekkel szemben. Az Országgyűlésnek határidőt is szabott, amely szerint 2004. március 31-ig új törvényt kellene alkotnia, megszüntetve az alkotmánysértő mulasztást. Eredetileg mára tervezték, de végül a jövő hétre halasztották az ügyrendi bizottság által kezdeményezett négypárti megbeszélést az Ab-döntés kapcsán felmerülő teendőkről.

Nem ez az első eset, amikor a parlamentet alkotmányos mulasztás terheli - állnak hozzá "optimistán" a kérdéshez mindkét oldal képviselői, akik ez ügyben meglepően sok mindenben értenek egyet. Így abban, hogy mivel az Ab nem semmisítette meg a házszabálynak a vizsgálóbizottságokra, vagy más bizottságok vizsgálataira vonatkozó paszszusait, azok az új törvény megszületéséig tovább működhetnek. Bár - teszik hozzá - nem lenne elvetélt ötlet, ha politikai döntés útján konszenzusra jutva úgy foglalna állást a Ház, hogy amíg a szabályozás nem tisztázott, nem hoznak létre új testületeket.

Lehetne vitatkozni arról, hogy az új törvény feles, vagy kétharmados legyen. Egyelőre mindenki úgy gondolkodik: a házszabály kétharmados többséggel született - bár határozat, nem jogszabály -, s az új törvény az állampolgárokra is kiható ügyet rendezne. Egyelőre a felek úgy nyilatkoznak: az Ab-döntés "sikamlós" területe a jogorvoslattal foglalkozó rész. Noha még nem sikerült a politikusoknak "elmélyülniük" az Ab-döntés indoklásában, egyelőre úgy látják: a bizottsági döntés "fellebbviteli fóruma" a bíróság. A Világgazdaság által megkérdezettek között akadt olyan, aki szerint az olvasható ki a dokumentumból, hogy az Ab-nak kell lennie a jogorvoslati fórumnak. Hozzáteszik, ha megindulnak a négypárti tárgyalások, nem a nulláról kell kezdeni, már régóta elkészültek ugyanis a vizsgálóbizottságokról szóló indítványok.

Nem vágta át a gordiuszi csomót az Ab - fogalmaztak jobbról és balról is. Az alapvető problémára, miszerint a vizsgálóbizottságok szereptévesztésben vannak, az Ab nem adott választ - ismerik el. A testületek ugyanis rendre más hatalmi ágak vagy állami szervek területére tévednek, nemegyszer büntetőjogi felelősséget vizsgálva, holott csakis erkölcsi és politikai kérdéseket feszegethetnének. A testületek arra épülnek, hogy előttük "kiderül az igazság", ám ezt egy paritásos bizottságtól - amelyben fele-fele arányban ellenzéki és kormánypárti politikusok ülnek - tévedés elvárni. A résztvevők prekoncepciókkal indítanak, azt akarják bebizonyítani, hogy a másik oldal "sáros". Ahhoz, hogy új törvény szülessen, vagy az MSZP és a Fidesz közötti "kegyelmi" állapot kellene, vagy az, hogy együtt lássák be, ilyen formában nincs szükség a "vizsgálóbizottságosdira". Ez utóbbi véleményt azonban egyetlen politikus sem vállalja a nevével.