A Citigroup így emlékezik a hétfői ebédre László Csabával
A VG Online birtokába jutott feljegyzés szerint, amelyet a Citigroup térségünkkel foglalkozó piaci stratégája, David Woo készített, László Csaba pénzügyminiszter az árfolyam-politika nagyobb rugalmasságára tett utalást hétfői közös ebédjükön. A befektetési bank ennek alapján kezdett el forintért eurót vásárolni.
A feljegyzés szerint a Citigroup Economic Research ebédet szervezett a magyar pénzügyminiszterrel. A miniszter hagsúlyozta, hogy Magyarország a maastrichti kritériumokat időben teljesíteni tudja, és akár már 2004 első felében csatlakozhat az Európai Árfolyam-mechanizmushoz (ERM2). Megemlítette, hogy a múlt heti piaci zűrzavar után "a kormány (a jegybank és a pénzügyminisztérium) érdemesnek tart nagyobb rugalmasságot engedni az árfolyam-politikában" (the government
David Woo-t egyelőre nem sikerült elérnünk a feljegyzés kommentálására, csak üzenetet tudtunk hagyni nála.
Mint ismert, a Pénzügyminisztérium kedd délután közleményt adott ki. Ebben László Csaba pénzügyminiszter határozottan visszautasít minden olyan feltételezést, ami arról szól, hogy Londonban az antiinflációs célok megkérdőjelezéséről beszélt volna.
László Csaba kijelentette: sem az árfolyamrendszer esetleges megváltoztatásáról, sem a forint kurzusának elengedéséről nem beszélt tegnap az angol fővárosban. A befektetőkkel folytatott megbeszélésen kérdésekre válaszolva a miniszter elismerte, hogy a 250-260 forint/eurós árfolyam, mint kívánatos cél, folyamatos kommunikálásával a forint árfolyamsávja túlságosan merevvé vált, ami hozzájárulhatott a spekulánsok érdeklődésének felkeltéséhez.
A pénzügyminiszter megerősítette Járai Zsigmond jegybankelnök múlt pénteki kijelentését, miszerint a sávhatárokat a korábbiaknál némiképp rugalmasabban kell kezelni. Ebben a megközelítésben a rugalmasság azt jelenti, hogy elkerülendő egy teljesen automatikus, emiatt könnyen kijátszható árfolyamsáv.
A forintárfolyam megindult gyengülése kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra. Az árfolyam korábban kialakult átlagos szintje összhangban van a gazdaság hosszú távú fejlődésével. Gyorsult az export, az ipari termelés, és a GDP növekedése. A fizetési mérleg egyensúlyának javulásához nincs szükség a gyengébb árfolyamra, amely viszont veszélyezteti az inflációs célok elérését.


