Csatlakozás után feleannyi márkakereskedő?

A gépjármű-márkakereskedők száma az európai uniós csatlakozás után várhatóan a felére csökken Magyarországon.

Jelenleg az országban 800 márkakereskedő cég 1.100 szalonban foglalkozik új autók értékesítésével.

Az EU csoportmentességi rendelkezésének jövő évi bevezetése után elkerülhetetlenek lesznek az összeolvadások, az éleződő versenyben a működési költségeket csak így lehet mérsékelni.

Az új gépjárművek forgalmazásának versenyjogi szabályozása, vagy más néven csoportmentességi rendelkezése 2002 október 1-től 2010 március 31-ig hatályos. A jelenlegi márkakereskedői szerződések átalakítására egy éves átmeneti időszak állt rendelkezésre.

Az Európai Unióban mintegy 280.000 kereskedő évente csaknem 15 millió gépjárművet értékesít, és hozzávetőlegesen 2 millió főt alkalmaz márkakereskedéseiben és szervizeiben. A gépjárműszektor gazdasági súlya jelentős az unió kereskedelmében.

Az Európai Bizottság által elfogadott rendelet nagyobb függetlenséget biztosít a kereskedőknek, a független javítóműhelyeknek és az alkatrészgyártóknak, illetve a kereskedőknek.

Az autógyárak eddigi kényelmes pozíciója megszűnik, és új stratégiát kell kialakítaniuk üzleti nyereségességük megőrzése érdekében. Ennek ellenére várható azonban, hogy továbbra is a gépjárműgyártóknak marad meghatározó szerepe ezen a piacon, legalábbis addig, amíg a fogyasztók vásárlását az adott gépjármű márkaimázsa határozza meg és nem a kereskedőé, vagy alkatrészgyártóé.

Az EU irányelv hatására a járműkereskedelemben új értékesítési csatornák és üzemtípusok jöhetnek létre a közeljövőben, mint például az internetes vásárlás, amely növeli a kereskedők közötti versenyt, egyszerűsíti a határon átnyúló kereskedelmet és nagyobb árversenyhez vezet. Emellett a fogyasztót jobban kell tájékoztatni, hogy könnyebben összehasonlíthassa a jármű- és szolgáltatási kínálatot.

A rendelet hatálya kiterjed a személygépjármű, a könnyű- és nehéz tehergépjármű, az autóbusz értékesítésére, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra.

A sikeres márkakereskedői rendszerek a jövőben már nem elsősorban a márkakereskedői szerződésektől, hanem az egész Európára érvényes feltételrendszertől függenek, ami egyrészt árharmónizációhoz vezet, másrészt hatékonyan megakadályozza a nem feljogosított viszonteladókon, vagy kirendeltségeken keresztül történő értékesítést, ami által a gépjármű kereskedelem területe a jelenleginél sokoldalúbbá válik.

Az EU rendelet célja az is, hogy elősegítse az egységes belső piac működésének javítását, a résztvevők különböző érdekeinek megfelelő súlyú figyelembevételével. Ennek megfelelően nagyobb gazdasági függetlenséget kell biztosítani a többségükben kis- és középvállalkozásnak, márkakereskedőknek a gyártókkal szemben. Nagyobb piacra lépési lehetőséget kell biztosítani a független értékesítőknek és alkatrészgyártóknak, javítani kell a fogyasztók helyzetét.

A csoportmentességi szabályozás több választási lehetőséget enged az ágazat résztvevőinek. Így például a gyártó választhat, hogy szelektív, vagy exkluzív értékesítési rendszert kíván-e kiépíteni. A kereskedőknek is megvan a döntési lehetőségük, hogy maguk kívánnak-e ügyfélszolgálati tevékenységet ellátni, vagy ezt egy műhelyre bízzák-e. A rendelet támogatja a több márka eladását egy-egy kereskedőnél, vagyis erősíteni kell a márkák közti versenyt is.

Az új EU szabályozás a lehetőségek mellett jelentős kockázatokat is hoz az ipar, a kereskedelem és a fogyasztó oldaláról egyaránt. A vállalkozások akkor tudnak jól felkészülni az új követelményekre, ha az ehhez szükséges információkat és segítséget megkapják.

A jelenlegi állapot szerint a csoportmentességi EU irányelvet 2004. október 1-jétől alkalmaznák Magyarországon, ám a márkakereskedők szeretnék, ha ez már május 1-jén, a csatlakozáskor megtörténne.

A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) szerint ezt az elképzelést a Gazdasági Versenyhivatal is támogatja és ez ügyben kormányrendelet módosítást javasol. A gépjármű-importőrök és a márkakereskedők között éles érdekellentét húzódik.

A gépjármű-importőröknek ugyanis az az érdekük, hogy minél hosszabb ideig megmaradjon a jelenlegi állapot, míg a márkakereskedőknek a nagyobb jogi biztonságot nyújtó és a 2010-ig szóló hosszú távú szerződések lennének a kedvezőek. Jelenleg ugyanis sok márkakereskedőnek nincs, vagy csak egyéves szerződése van a gépjármű-importőrökkel.

A magyar márkakereskedések éves összesített forgalma meghaladja az évi 1.500 milliárd forintot, és mintegy 30-35 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A gépjármű márkakereskedők az elmúlt néhány évben egyenként 100-300 millió forint összegű hitelfelvételre kényszerültek azért, hogy teljesíteni tudják a gyártói és az importőri elvárásokat, és hogy a szalonok színvonala elérje a kívánt szintet.

(MTI)