Ki lesz a magyar EU-biztos?

Brüsszel



A koalíciós pártokkal történt egyeztetés után, kormánydöntés alapján fog a magyar miniszterelnök tagot javasolni az Európai Bizottság politikai szintű vezetői közé (így mindenekelőtt a biztosok 20 fős testületébe). Bár a jelenlegi bizottsági elnöknek átadandó név még csak féléves megbízatásra szól majd - lévén a Prodi vezette testület mandátuma jövő novemberben lejár -, ám a kiválasztott személyt a Medgyessy-kormány igazából már a november után hivatalba lépő újabb, ötéves mandátummal bíró bizottságba is javasolja egyúttal - derült ki a magyar kormányfő brüsszeli tájékoztatójából. Medgyessy Péter azt követően találkozott magyar újságírókkal, hogy hétfőn délelőtt megbeszélést folytatott Romano Prodi elnökkel és Michel Barnier-val, a testület regionális politikáért, valamint a folyamatban lévő reformkonferenciáért felelős tagjával.

Ahhoz, hogy Magyarország erőteljesen tudja artikulálni érdekeit, fontos, hogy az uniós intézmények felelős beosztásaiban nyelveket jól beszélő, magas színvonalon felkészült emberek képviseljék az országot - fejtette ki a miniszterelnök, aki egyúttal elmondta: Prodi jelezte, hogy nem feltétlen tart igényt három javaslatra - miként azt a mostani alkotmánytervezet is rögzíti -, csupán egy jelöltet vár. A Világgazdaság kérdésére válaszolva Medgyessy elmondta: ennek kiválasztásakor nagy valószínűséggel nem annyira témában, vagy területben, hanem a leginkább alkalmas személy kiválasztásában gondolkodnak majd. Nem hivatalos forrásból amúgy úgy tudni, hogy az említett "névátadásra" Romano Prodi január 10-én esedékes budapesti látogatásán kerülhet sor.

Mostani találkozójukon Medgyessy és Prodi részletesen áttekintették a végjátékához közeledő EU alkotmányozó reformkonferencia állását is. A magyar miniszterelnök szerint a múlt péntek-szombati külügyminiszteri ülés fényében láthatóan nőtt az esélye a decemberi konferenciazárásnak.

A magyar törekvések kapcsán Medgyessy úgy értékelte a kisebbségi jogokról a szövegtervezetbe került bekezdést, mint ami egyfelől ugyan "nem teljesen azonos azzal, amit Magyarország akart", másfelől viszont ezt a formulát láthatóan az országok elsöprő többsége már el tudja fogadni, miközben ennek révén "Európa figyelmét sikerült ráirányítani a kérdésre".

Medgyessy szerint magyar szempontból elfogadható a nápolyi miniszteri forduló látványos előrelépése a védelmi politikai együttműködés kapcsán is. Emlékeztetett rá, hogy a dilemma minden ilyen esetben az, vajon megengedheti-e magának valamely ország egy amúgy kívánatos és ésszerű "szorosabb (európai) együttműködés" előrehaladását, pusztán azért, mert ő még nem tud részt venni ebben. Igazából minden ilyen esetben az a meghatározó, hogy az "előbbre tartók" kooperációja az egyenlőségen alapuljon, átlátható és nyitott legyen, felkínálva a bármikori csatlakozás lehetőségét. Márpedig a nápolyi verzió mindezt magában foglalja - érvelt a magyar kormányfő.