Bizonytalan a jövő
Közép- és Kelet-Európában a megkérdezettek 42 százaléka vélekedik úgy, hogy a következő generáció jobb anyagi helyzetben lesz, mint a mostani, és mindössze 20 százalék azok aránya, akik a helyzet romlására számítanak. Az 51 országban 43 ezer főre kiterjedő felmérés - amelyet a Gallup International készített a WEF részére - összességében ennél nagyobb bizonytalanságról ad számot: világszerte nagyjából egyforma - egyharmad-egyharmad körüli - a derűlátók, illetve a pesszimisták aránya. Nyugat-Európában ennél sokkal rosszabb a helyzet, itt minden második polgár a gazdasági feltételek romlására számít, és javulást csupán minden negyedik vár. Leginkább a németek tartanak rosszabb időktől - az EU legnagyobb országában 69 százalék a pesszimisták aránya.
Más képet mutat az interjúalanyok mostani, illetve tíz évvel ezelőtti anyagi helyzetének összevetése. A közép- és kelet-európaiak 56 százaléka érzi úgy, hogy romlott a saját helyzete, és csak 21 százalék számolt be annak javulásáról. Nyugat-Európában ezzel szemben nagyjából ugyanannyian érzékeltek gyarapodást, mint amennyien elszegényedésre panaszkodnak. Az ország egészének gazdasági helyzetét a kelet-európaiak szerint nagyjából ugyanolyan mértékű romlás jellemezte, mint amit a saját bőrükön tapasztaltak. Érdekes, hogy Nyugat-Európában elsősorban azon országok polgárain lett úrrá a borúlátás, amelyek az euróövezet tagjai, míg a britek, dánok vagy norvégok mind a jelenlegi, mind a várható jövőbeni helyzetet bizakodóbban ítélik meg.
A világ számos országában - főként Japánban, Dél-Koreában és egyes latin-amerikai országokban - aggódnak az emberek a nyugdíjrendszer jövője és saját időskori helyzetük miatt. A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet a megkérdezettek többsége szerint romlani fog a következő időszakban.
