A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében január 15-étől kezdődően az egri bikavér, az egri bikavér superior, valamint a debrői hárslevelű palackjain alkalmazható az eredetvédett bor megjelölés - amennyiben a lehetőségért folyamodó termelők megfelelnek a feltételeknek. A minőségi bor kategóriát ezen termékek esetében kiváltó besorolás létrehozását 2002-ben kezdeményezte az Egri Bormíves Céh. Az agrárminiszter rendeletének köszönhetően az ország borvidékei közül az egri az első, amelyen eredetvédett borok készülhetnek.

Egerben 1997-ben született meg az első bikavérszabályzat, ám így is készültek még olyan borok, amelyek minősége kifogásolhatónak bizonyult. Gál Lajos, az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács (EBHT) elnöke szerint ez többé nem fordulhat elő. Vagy ha mégis - mondta lapunknak a szakember -, az akár a státus elvesztését is magával vonhatja.

A kritériumok között szerepel, hogy a hegybírónak ellenőriznie kell az eredetvédett bor készítésére a termelő által kiválasztott ültetvényt, s a termelőnek nyilvántartást kell vezetnie a pincéről és a borról is. Az elkészített borok érzékszervi minősítését első körben az Egri Borvidéki Borbíráló Bizottság (EBBB) végzi el. Az analitikai vizsgálatokra az Országos Borminősítő Intézetben kerül sor, majd újabb érzékszervi próba következik az Országos Borbíráló Bizottságban. Gál Lajostól megtudtuk: az EBBB jelenleg hetven tagot számlál, de az új rendelettel összefüggésben - mivel a szervezet felelőssége megnőtt - reformokra van szükség. A hegyközségi tanács január 26-án esedékes ülésén ennek jegyében várhatóan csökken a fenti szám: csak a sikeres bikavérkészítők maradhatnak, és közülük is azok, akik rendelkeznek borbírálói vizsgával, illetve megfelelő szakképesítéssel.