Az Európai Bizottság vitát kezdett arról, hogy kötelezővé tegye-e a "Made in the EU" megjelölést az unióban készült termékeken, helyettesítve a tagállamokra utaló eredetmegjelölést, amelynek korábban fontos szerepet tulajdonítottak a védjegytudatosság erősítésében. Márkavédelemmel foglalkozó konzultánsok - a bejelentést kommentálva - több hátrányt, mint előnyt említettek. A terv kiforratlanságát jelzi uniós tisztviselők azon nyilatkozata, hogy a bizottság még azt sem döntötte el, készít-e formailag is önálló előterjesztést a kérdésről.

Az eddig nyilvánosságra hozott elképzelések közül az egyik lehetővé tenné, hogy a "Made in the EU" mellett megmaradjon a tagállamra való utalás, egy további felvetés szerint szabadon választhatóvá tennék az uniós eredetre való hivatkozást. A legtöbb vitát azonban az a terv váltotta ki, amely szerint csak az EU-eredet lenne feltüntethető. Az előzetes vitákról beszámolva a Financial Times megjegyzi, hogy ez utóbbi törekvést csak Görög- és Olaszország támogatja, több más államnak viszont súlyos fenntartásai vannak. Az ellenérvek szerint az autók, az illatszerek, az élelmiszerek, az italok és a textíliák esetében az eredet komoly, "emocionális értékképző tényező", amelynek elhagyása értékveszteséggel járna a külpiacokon. A tagállamok vállalati érdekvédelmi szervezetei közül a Német Iparszövetség (BDI) máris határozottan fellépett a kötelező uniós eredetmegjelölés ellen.

A brit lap idézi az Enterprise IG nevű védjegykonzultáns cég vezetőjét, aki az ország szerinti eredetmegjelölés elhagyásában számos nagyvállalat számára lát pusztító következményeket. A szakember a kételyeit abban a kérdésben fogalmazta meg, hogy mi lenne a francia parfümből, ha azt "Made in the EU" szerinti származási hellyel akarnák eladni. Az EU-nak egyszerűen "nincs védjegyszemélyisége" - hangzik a brüsszeli tervvel szembeni ellenvetés, amely szerint inkább legyen a "Made in Europe" megjelölés, amelyhez legalább valamilyen minőségi jelleg tapadhatna. Egy további ellenvetés szerint az átállás számos adminisztratív bonyodalommal is járna, mert ki kellene dolgozni, hogy az EU-n kívüli bérmunka vagy kooperációs vonatkozások megléte esetén mely országban mekkora hozzáadott értéket kell figyelembe venni az uniós eredet deklarálásához.