Marad a 12,5 százalékos alapkamat

A Monetáris Tanács változatlanul hagyta az alapkamat 12,5 százalékos szintjét hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Monetáris Tanács változatlanul támogatja az euró lehető leggyorsabb hazai bevezetését, azzal ugyanis számottevő növekedési előnyökre tehet szert a magyar gazdaság. A csatlakozási menetrendet úgy célszerű kijelölni, hogy az reálisan tükrözze az ország alkalmazkodóképességét. A maastrichti követelmények teljesítéséhez szükséges gazdasági stabilizáció nem csak az eurózónához való csatlakozás miatt fontos, de egybeesik a magyar gazdaság érdekeivel is. Ezen belül is az államháztartási hiány csökkentése a pénzpiaci stabilitás helyreállításának kulcsa - áll a közleményben.

Az euró hazai bevezetésének tervezett időpontjától függetlenül az MNB elsődleges célja és törvényi kötelezettsége az árstabilitás megteremtése és megőrzése. Ez egyúttal összhangban van az Európai Unió jogszabályaival és elvárásaival is. Ennek szellemében a Monetáris Tanács döntéseiben a 2005. végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérését tekinti a legfontosabb szempontnak. Ennek érdekében az MNB számít a kormány és a piaci szereplők együttműködésére - teszik hozzá.

A hétfői ülésről kiadott közleményben megjegyzik: tavaly az áremelkedések éves átlagos üteme 4,7 százalék volt, közel az MNB várakozásaihoz. A tavaly decemberi, egy évre visszatekintő 5,7 százalékos infláció magasabb a 4,5 százalék alatti inflációs célnál. Az eltérés okait áttekintve a Monetáris Tanács megállapította, hogy azok részben időleges, részben tartós tényezőkre vezethetők vissza. Elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerárak novemberi, a várakozásokat meghaladó emelkedése okozta a 4,9 százalékos maginfláció és a tényleges fogyasztói árindex közötti eltérést. Az állami költségvetés tervezettnél nagyobb hiánya, a háztartási szektor fogyasztási kiadásainak gyors növekedése, a bérinfláció tervezettnél magasabb szintje növelte az inflációs nyomást.

Hozzáteszik, hogy a monetáris kondíciók az év során jelentős mértékben változtak, a nominális kamatszint emelkedett, az árfolyam pedig ennek ellenére gyengült. A monetáris kondíciók változása így csak részben ellensúlyozta az egyéb tényezők inflációs nyomását.

A tanács megállapította, hogy az elmúlt hónapokban a külső konjunktúra élénkülésének jelei tapasztalhatók. A világgazdaság fokozatos dinamizálódásának hatására a magyar gazdaság külső egyensúlya is javul. Gyorsul az export növekedési üteme, és a javuló világgazdasági feltételek hatására gyorsulhat a GDP növekedése is.

Az állami költségvetés 2003. évi hiánya (1.054 milliárd forint, a GDP 5,6 százaléka) meghaladta a tervezettet, de megegyezik az MNB által korábban is várttal.

A tavalyi hiány tervezettet meghaladó mértéke a tanács szerint indokolttá teszi az új pénzügyminiszter-jelölt által bejelentett 2004. évi államháztartási hiány előrejelzés 4,6 százalékra történő emelését és ezzel egyidejűleg a bejelentett 150-160 milliárd forint költségvetési kiadáscsökkentést is. A Monetáris Tanács üdvözli a reális helyzetértékelés felé tett lépéseket, ugyanakkor úgy látja, hogy a tervezett hiány elérése komoly erőfeszítéseket igényel.

A Monetáris Tanács legutóbb tavaly november 28-án emelte meg

azonnali hatállyal 300 bázisponttal a jegybanki alapkamatot, 12,5 százalékra.

Akkor a Monetáris Tanács döntését azzal indokolta, hogy az előző időszakban a forintárfolyam jelentősen gyengült, míg az

állampapír-hozamok emelkedtek. A külföldi befektetők

elbizonytalanodtak, aminek a jegybank véleménye szerint az

államháztartás magas hiánya, valamint a lakosság gyors eladósodása

következtében áttételesen megugró folyó fizetési mérleg hiány volt

az elsődleges oka.(MTI)