Az OECD országjelentése bő teret szentel a foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetnek, megállapítva: számos bizonyíték hozható fel annak a megállapításnak az igazolására, hogy Magyarországon szélesíteni szükséges a munkaerőpiacot. Két konkrétumot is említ ezzel kapcsolatban: a nominálbérek dinamikája elmarad az infláció mérséklődésétől, illetve a vezető ágazatokban egyes régiókban szűkössé vált a munkaerő-kínálat.

A munkaerőpiac szélesítésére több javaslatot is megfogalmaz a jelentés, amely arra is rámutat, hogy a kialakult helyzet részint regionális kérdés is, s az ország egyes régióinak egymáshoz közelítése is segíthet a probléma megoldásában. Ehhez hozzájárulhat az infrastruktúra (főként a közúti) fejlesztése éppen úgy, mint ahogy az adó- és járulékrendszer módosítása, továbbá a munkaerő-mobilitás feltételeit megteremtő lépések.

Habár az elmúlt időszakban már enyhe növekedésnek indult a foglalkoztatás bővülése, ez még nem elegendő, vélik az OECD szakértői. Az elemzés szerint az alacsony aktivitás szerkezeti gyengeséget tükröz. Igaz, a hivatalos foglalkoztatásnál valójában szélesebb körben vannak jelen a munkaerőpiacon a munkavállalók - nem véletlen, hogy a jelentés is nagy hangsúllyal foglalkozik azokkal a területekkel, amelyek hozzájárulhatnának a hivatalos alkalmazás elősegítéséhez. Ilyen - természetesen - az adó- és járulékterhek mérséklése, de hatékony eszköznek mondja a dokumentum a többi között a rokkantsági nyugdíjrendszer módosítását (szigorítását), a gyermekgondozási segély megváltoztatását is.

Az adóprés enyhítésének szükségességét taglalva a jelentés rámutat: a minimálbér megadóztatásának eltörlése kedvező irányba tereli a foglalkoztatást, de többre is szükség volna. Példaként említik a szakértők azt, hogy az alacsony keresetű munkavállalók után fizetendő munkáltatói járulékokat mérsékelni kellene, ezen belül is főként az egészségügyi hozzájárulást.

A korkedvezményes nyugdíjaztatást korlátozták - ám ezzel megnőtt a rokkantnyugdíjasok száma (ez nem egyedi magyar jelenség). E rendszert is meg kellene reformálni, be kellene vezetni egy komoly rehabilitációs, átképzési rendszert, ezzel is támogatva visszatérésüket a munkaerőpiacra.

Hasonló célt kellene szolgálni - a nők körében - a gyermekvállalást ösztönző egyes elemek módosításával; a cél a jelentés szerint ugyanis az, hogy a közvetlen, pénzbeni támogatás helyett a munkát vállaló nők gyermekének ellátását biztosító szolgáltatásokat támogassa az állam.

A regionális munkaerő-piaci különbségek kiegyenlítése érdekében egy újfajta szempontra hívja fel a figyelmet a jelentés, arra, hogy a bérlakáspiac bővítése is hozzájárulna e folyamathoz. A lakásárakban ugyanis óriásiak a különbségek az egyes régiókban, amihez a lakásvásárlási támogatások is hozzájárultak. Éppen ezért az OECD javasolja a lakásvásárlási állami támogatások szűkítését, végső soron pedig teljes megszüntetését. A nemzetközi szervezet szakértői szerint minimális intézkedésként a jelzáloghitelekhez nyújtott adókedvezményeket a kamatfizetésekre kell korlátozni.