Az energiabiztonság talán sosem volt annyira fontos, mint napjainkban

A közelmúltban publikálta World Energy Outlook 2025 című átfogó elemzését a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), melyben kiemelik, hogy az elmúlt években a geopolitikai feszültségek középpontjába került az energia, és ez várhatóan így is marad. 2022-ben mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen hatással lehet az energiahordozók árának hirtelen emelkedése. Az akkori példából tanulva minden ország számára még a korábbinál is fontosabb lett a megfizethető árú és biztonságosan hozzáférhető energia. 

Három évvel ezelőtt a világ a meredeken emelkedő földgázárak miatt aggódott, ma azonban sokkal inkább az ellátás biztosítása a kulcskérdés, mivel a világpiaci árak nagyjából normalizálódtak. A következő években a világ vezetőinek fő feladata az lesz, hogy a kockázatokat csökkentsék, illetve felkészüljenek rájuk. A szervezet elemzése szerint több nagy trend határozza meg a következő időszakot:

1. Az országok számára prioritás az energiabiztonság és a nyersanyagokhoz való hozzáférés, de ezt különböző módon oldják meg. Elsősorban az olajimportőrök fordulhatnak a megújuló energia felé, illetve előtérbe helyezhetik a hatékonyságjavítást, míg más országok a hagyományos energiahordozók elérhetőségét igyekeznek fenntartani. 
2. Törések jelentkeznek a nemzetközi rendszerben, és bizonytalanná válik a világkereskedelem jövője, de az energiakereskedelem fontosabb lesz, mint eddig bármikor. Az olaj, a napelemek, az akkumulátorok, a cseppfolyós földgáz (LNG) bőséges kínálata miatt a gyártók és a termelők is abban érdekeltek, hogy újabb és újabb nemzetközi piacokat keressenek. 
3. A korábbinál kisebb lehet a globális akarat a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, miközben a klímakockázatok növekednek. 2024 a világtörténelem legmelegebb éve volt, először fordult elő, hogy az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az ipari forradalom előtti szintet. 

Közben a világ energiaéhsége nem csillapodik, hiába lépnek be az új technológiák a termelésbe. 2024-ben sorozatban a huszonharmadik alkalommal fordult elő, hogy a megújuló energia telepítése új csúcsot döntött. Viszont ezzel párhuzamosan a hagyományos fosszilis energiahordozók fogyasztása, illetve az atomenergia-termelés is rekordszintre emelkedett. Ezért elsősorban Kína a felelős, melynek szén- és gázigénye folyamatosan növekszik. 

Az energiafelhasználás várható alakulása

A szakértők különböző lehetséges forgatókönyveket vázoltak fel a jövőt illetően. Ezeknek vannak közös pontjai, például, hogy a gazdaságok bővülésével és a népességszám emelkedésével a világ energiaigénye is növekedni fog. Egyrészt a háztartási és ipari felhasználás, másrészt pedig az adatközpontok és a mesterséges intelligencia terjedése is ebbe az irányba mutat. A háztartások részben a klímaváltozás miatt fogyasztanak egyre több energiát, a nyári hónapokban a légkondicionálók esetenként már fennakadást is okoznak a villamosenergia-ellátásban. A mesterséges intelligencia és az adatközpontok pedig szintén a villamos energiára támaszkodnak, a várakozások szerint emiatt jelentősen nő a globális felhasználás a következő években. A tartós tendenciák eredményeként pedig az IEA máris kijelentette, hogy a világ eljutott arra a pontra, ahol a villamos energia nemcsak nélkülözhetetlen, hanem a gazdasági stabilitás egyik legkritikusabb feltétele.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint sürgető lenne az időjárással kapcsolatos kockázatok, illetve az energiaszolgáltatások elleni kibertámadások kezelése is az energiapiacon, hiszen az adataik szerint világszerte 200 millió háztartást érintett valamilyen energiakimaradás működési fennakadások miatt. Ide tartoznak a szélsőséges aszályok, melyek a vízenergia-termelést akadályozzák, de ugyanígy a viharok, áradások is, melyek bizonyos energiainfrastruktúra átmeneti zavaraival jártak. Különösen a villamosenergia-rendszer sérülékeny ebből a szempontból, 85 százalékban azt érintették a fennakadások. És ezek az események a jövőben csak gyakoribbak lesznek. A jövő fontos kérdése lesz, hogy ezeket a kockázatokat hogyan tudjuk minimalizálni. 

Az energiabiztonság talán sosem volt annyira fontos, mint napjainkban, illetve az IEA tanulmánya szerint is utoljára az 1973-as olajársokk idején volt ennyire a középpontban a kérdés. Akkor a világ válasza részben épp a Nemzetközi Energiaügynökség létrehozása volt azokra a kihívásokra. Most az országok vezetőinek kell olyan lépéseket tenniük, melyek a lehető legjobban kihasználják a szinergiákat, vagyis az energiabiztonságot más politikai és gazdasági célokkal kell összekapcsolniuk.