A 68 milliárd dolláros bukta: így lett a metaverzum a tech világ egyik legdrágább álma

A metaverzum alatt általában egy olyan közös virtuális környezetet értünk, ahol a felhasználók avatárokon keresztül vannak jelen, valós időben kommunikálnak, játszanak, dolgoznak és akár kereskednek is. Ez a modell a hagyományos webnél sokkal „immerzívebb” élményt ígért: nem weboldalakat nézünk, hanem konkrétan belépünk a digitális térbe.

2025-ben azonban jogosan merülhet fel a kérdés: létezik-e még a metaverzum? Vagy csak az történt, hogy a grandiózus, mindent átfogó víziók nem bírták el a valóság súlyát, és a koncepció most egy jóval pragmatikusabb irányba rendeződik át?

A legemblematikusabb példa erre kétségtelenül a Facebook 2021-es döntése volt, amikor a vállalat Meta néven újrapozicionálta magát, és nyíltan kijelentette: a jövőt a metaverzumban látja. A Meta Reality Labs részlege 2025 elejére azonban több mint  68,8 milliárd dollár veszteséget halmozott fel – ez önmagában is elég volt ahhoz, hogy a „metaverzum mint stratégiai főirány” megkérdőjeleződjön.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a metaverzumhoz köthető technológiák eltűntek volna. VR- és AR-fejlesztések, virtuális világok, szimulációk továbbra is léteznek – főleg játékokban, képzési rendszerekben és ipari alkalmazásokban. A különbség inkább az, hogy a metaverzum „lecsupaszodott”: a nagy ígéretek helyett kisebb, célzott, kézzelfogható értéket teremtő megoldásokban él tovább.

A metaverzum ígérete és felfutása

A metaverzum felfutása nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem több, egymást erősítő tényező együttállására.

1. Technológiai oldalról a VR- és AR-eszközök látványos fejlődésen mentek keresztül: egyre jobb grafika, javuló felhasználói élmény és – legalábbis elméletben – csökkenő belépési küszöb. A felhőalapú infrastruktúrák fejlődése pedig lehetővé tette, hogy komplex, valós idejű 3D-s világok skálázható módon működjenek.
2. A nagy tech vállalatok szerepvállalása adta meg azonban az igazi lökést. Amikor Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook Meta néven a metaverzumra teszi fel a jövőjét, az egész iparág felfigyelt. A Microsoft, az Nvidia és más technológiai óriások is elkezdtek befektetni, kutatni és kísérletezni, ami legitimálta a koncepciót a befektetők szemében.
3. A narratíva pedig elvégezte a maga dolgát. A metaverzum „a következő internet”, és „az új digitális korszak kezdete” lett kommunikációs szinten. A blokklánc, az NFT-k, a virtuális ingatlanok és digitális tulajdonjogok pedig azt az érzetet keltették, hogy nemcsak technológiai, hanem gazdasági forradalom is zajlik.

Ikonikus kísérletek és platformok

A hype mögött valódi projektek is álltak. A Second Life már a 2000-es évek elején megmutatta, hogy egy tartós virtuális világ közösséggel és gazdasággal életképes lehet. A későbbi blockchainalapú platformok – mint a Decentraland vagy a The Sandbox – a decentralizált tulajdon és gazdaság ígéretével próbálták újraértelmezni ezt a modellt.

A Meta saját Horizon Worlds platformja a közösségi VR-metaverzum zászlóshajója lett volna, míg olyan játékplatformok, mint a Roblox vagy a Fortnite, már működőképes, tömegeket vonzó, metaverzumszerű élményeket kínáltak – gyakran VR nélkül.

Mikor vált trenddé?

A metaverzum valódi „mainstream pillanata” 2021 körül érkezett el. A Covid-járvány felgyorsította a digitális térbe költözést, a kriptók és NFT-k körüli eufória pedig csúcsra volt pörgetve. Ekkor születtek meg azok az előrejelzések, amelyek több száz milliárd dolláros piacot jósoltak a metavezumnak. Ekkor indult el a metaverzumstratégiák versenye is, gyakran kiforratlan termékekkel.

Miért fulladt ki a hype?

A kifulladás oka nem egyetlen kudarc, hanem több strukturális probléma együttese.

A hardverek és a felhasználói élmény még mindig nem elég érettek. A VR-eszközök drágák és kényelmetlenek a hosszú távú használatra, hiányoznak továbbá azok az alkalmazások is, amelyek miatt a tömegek napi szinten visszatérnének. Az IDC kutatócég szerint a piac még mindig korai fázisban van, széttöredezett és árérzékeny.

A felhasználók megtartása sem ment valami jól. A Horizon Worlds alacsony aktivitása ikonikus példává vált, miközben a nem VR-alapú platformok – mint a Roblox – számottevő növekedést mutattak. Ez arra utal, hogy nem a közös virtuális élmény iránti igény halt meg, hanem a túl nehézkes megvalósítás.

A bevételi modellek, különösen az NFT-kre épülők, szintén összeomlottak. Az NFT-piac visszaesése sok spekulatív metaverzumötletet tett életképtelenné.

Eközben a szabványosítás és az interoperabilitás még mindig félkész, és a technológiai fókusz látványosan a mesterséges intelligencia (AI) felé tolódott el, elszívva a pénzt, a figyelmet és a narratívát a metaverzumtól.

A metaverzum „halálának” narratívája

A „metaverzum halott” kijelentés elsősorban szimbolikus. A Reality Labs veszteségei, a Horizon Worlds gyenge számai és a nagyvállalati pivotálás mind ezt a képet erősítették. A Disney és a Microsoft döntései, miszerint szakítanak a korábbi metaverzumstratégiákkal, tovább táplálták a drága tévút narratíváját.

Közben azonban egy fontos nyelvi váltás is történt. Az Apple például következetesen nem használja a metaverzum szót, helyette spatial computingról beszél, és konkrét üzleti esetekre fókuszál. Ez nem puszta átnevezés, hanem tudatos elhatárolódás a túlzó ígéretektől.

Fontos azonban különválasztani a hype végét a technológia sorsától. A Second Life ma is működik, stabil – ha nem is kirobbanó – gazdasággal. A vállalati világban pedig a metaverzum nem közösségi szórakoztató térként jelenik meg, hanem digitális ikrek, szimulációk és kiterjesztett valóság formájában.

Hol él tovább a metaverzum?

Gaming és közösségi világok

A játékplatformok továbbra is a metaverzumszerű élmények élvonalában vannak. A Roblox például nem játék, hanem élményplatform, ahol világokat, eseményeket és közösségeket hoznak létre – alacsony belépési küszöbbel, VR nélkül.

Ipari metaverzum

Az ipari alkalmazásokban jelenik meg ma a legkézzelfoghatóbb érték. A vállalatok digitális ikrek, szimulációk és valós idejű adatok segítségével optimalizálják gyáraikat, gépeiket és folyamataikat. A piac dinamikusan nő, valódi és mérhető megtérüléssel.

Kiterjesztett és kevert valóság

A teljes VR helyett az AR és mixed reality megoldások terjednek. Ezek nem kiváltják, hanem kiegészítik a valóságot: legyen szó karbantartásról, oktatásról vagy tervezésről.

Építészet és okosvárosok

Az épületek és városok digitális másai lehetővé teszik az energiaoptimalizálást, a karbantartás tervezését és a valós idejű döntéstámogatást.

Oktatás és egészségügy

A szimuláción alapuló képzés, orvosi tréningek és veszélyes környezetek gyakorlása terén a metaverzum technológiái már ma is értéket teremtenek – célzottan, túlzó víziók nélkül.

Mi az igazság?

A metaverzum nem halt meg, csak átalakult. A 2021-es „mindent magába foglaló” vízió helyét 2025-re a józanabb, pragmatikusabb alkalmazások vették át. A technológia nem tűnt el, hanem különböző területeken él tovább: a játékokban, az iparban vagy épp az oktatásban – más néven, más ígéretekkel, de sokkal kézzelfoghatóbb értékkel.