Valódi fordulatról beszélhetünk

Az év utolsó hónapjára már nemcsak a tengerentúli, de az eurózónabeli gazdaságpolitikusok hangulata is optimistára váltott: több elemzőintézet mellett az Európai Központi Bank (EKB) is javított jövő évi prognózisán. A fordulat jeleiről az elmúlt hónapokban - okkal - egyre több szó esett, mindez azonban a korábban vártnál jóval később következett csak be.

A 2002-es folyamatokat látva a legtöbb szakértő úgy vélekedett, hogy ha akkor nem is, de 2003 első felében minden bizonnyal bekövetkezik majd a régen várt fordulat. A januári események azonban csalódást csalódásra halmoztak: az eurórégió vezető gazdaságában, Németországban a kibocsátás nem nőtt megfelelő mértékben, a munkanélküliség pedig továbbra is komoly gondok forrásának bizonyult. Jóllehet ez utóbbi tényező akkor a tengerentúli gazdaságpolitikusoknak nem okozott fejfájást, a világtrend a munkahelyek megszűnése irányába mutatott. Az USA fejlődését az iraki háborúra való készülődés hátráltatta.

A háború kitörése a bizalmi oldal átmeneti erősödésén keresztül támogatta a gazdaságokat, azok közül is elsősorban az amerikait. Az eurózóna azonban, amely közel féléves lemaradással küzd, ahhoz képest szintén profitált a tengerentúli hangulat javulásából, a harctéri események elhúzódása azonban még nem engedett teret egy komolyabb stabilizálódásnak.

A nyár végére megjelentek az első, valóban fordulatot sejtető híradások. A gazdasági fundamentumok javulást mutattak, a bizalom világszerte erősödött. A változások erejét mutatja, hogy az USA gazdaságán túl nemcsak az eurózóna, de Japán is fordítani tudott korábbi sanyarú helyzetén: az ipari kibocsátás emelkedett, javultak a feldolgozóipari statisztikák, és mindezek nyomán a bizalmi indexek is ugrásszerű növekedésnek indultak.

Az USA gazdasága az idei harmadik negyedévben 8,2 százalékos növekedést produkált, de a japán GDP is 0,6-es mértékben emelkedett. A jegybankok háza táján megjelentek az első, a kamatemelés lehetőségét pedzegető hírek, az egyeztetések nyomán azonban a konkrét lépések - a brit jegybankot leszámítva - a jövő év első felére tolódtak. Az euró tartós és nagymértékű erősödésnek indult a dollárral szemben, ami a kezdeti örömök után ma már aggodalmat kelt a gazdaságpolitikusokban. Az év végi mérleg alapján minden eddiginél biztosabban állítható: a konjunktúra 2004-ben felfelé ívelő ágban mozog majd, dinamizmus helyett azonban lassú erősödés jellemezheti a gazdaságokat.

Az egyébként mérsékelten lelkes elemzők optimizmusának növekedését mutatja, hogy immáron az eurózónában is több intézet felfelé módosította előrejelzéseit. A decemberben publikált harmadik negyedéves GDP-számok 0,4 százalékos növekedést mutatnak a második három hónaphoz, és 0,3-es erősödést az egy évvel korábbi értékekhez képest. A mindezek figyelembevételével kialakult konszenzus szerint 2003 utolsó negyedében 0,2-0,6, 2004 első negyedében pedig 0,3-0,7 százalékos gazdaságbővülésre számíthatunk. Megjelentek az első, hosszabb távú inflációs előrejelzések is: az Európai Központi Bank szerint 2005-ben ez a mutató 1 és 2,2 százalék között alakul majd, a GDP pedig 1,9-2,9 százalékkal bővülhet két év múlva.

Az EKB ezen túlmenően úgy véli, hogy az euró kurzusa ekkorra 1,17 dollár környékén stabilizálódhat, ami az USA fizetésimérleg-hiányában nagymértékű csökkenést vagy egyéb, például a kamatpolitikában bekövetkező erőviszony-változást feltételez. Jelenleg az árfolyam stabilan 1,22 dollár fölött mozog és folyamatosan emelkedik. (VG)